Határoztak arról, hogy az idei költségvetésből 15 millió forintot biztosítanak a vállalkozásfejlesztési célelőirányzatra, és elfogadtak egy 2024-2027-re vonatkozó vállalkozásfejlesztési támogatási programot a város területén működő mikro- és kisvállalkozások, valamint egyéni vállalkozók gép- és technológiafejlesztésére. A vissza nem térítendő támogatás a megvalósított gép- vagy technológiafejlesztő beruházás összköltségének legfeljebb 50 százaléka, de maximum 750 ezer forint lehet. A támogatásra pályázni kell.

Határoztak a képviselők egy új vállalkozói mikrohitel kamattámogatási programról is: ötmillió forintot adnak a Békés Vármegyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kezelt mikrohitel programnak; az alapítvány a részére átadott pénzeszközt békéscsabai székhellyel vagy telephellyel rendelkező mikrovállalkozások által igénybe vett hitel kamattámogatására használhatja fel.

Az alapítvány által támogatott hitel 2025. december 31-ig igényelhető; futamideje 36 hónap; feltétele, hogy a vállalkozás a jogviszony végéig megtartja a munkavállalói létszámát. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester az ülésen úgy fogalmazott, "ebben a forrásszűke időszakban" szerencse, hogy ilyen csekély összeget is tudnak nyújtani. A korábbi hasonló programot 11 vállalkozás vette igénybe - hangzott el.

Ötmillió forintos kerettel jóváhagyták a városi tanulmányi ösztöndíj-programot is. Eszerint békéscsabai lakóhelyű, 10., 11. és 12. évfolyamos gimnáziumi, szakgimnáziumi tanulók részesülhetnek 50 ezer forintos támogatásban, ha legalább 4,8-as tanulmányi átlagot érnek el a tanévben. A határozatban olvasható, hogy az első félév végén 116 békéscsabai diák érte el ezt a szintet, amely meghaladja a keretet; emiatt meghagyták, hogy azt - az ösztöndíjjal érintett tanulók létszámának függvényében - elképzelhető, hogy módosítani kell majd.

A közgyűlés elfogadta a Fidesz-KDNP frakció által készített mintegy 40 oldalas tanya- és külterület fejlesztési koncepciót is, amely - mint az előterjesztésben írták - megalapozó dokumentuma lehet fejlesztési pályázatok beadásának.

Szente Béla (Fidesz-KDNP) az ülésen elmondta, egy 2023-as törvény módosította a tanya meghatározását, Békéscsabán 1015 lakóingatlan sorolható ide, 1888-an élnek a tanyavilágban, 18 százalékuk 65 év feletti. "A békési megyeszékhely az egyik legnagyobb tanyás külterülettel rendelkező alföldi település" - olvasható az előterjesztésben is. Megjegyezte, hasonló számok voltak 2010-ben is, így kijelenthető, hogy "nem csökken drámaian a tanyán élők száma". Hozzátette: mintegy 700 emberrel nőtt, az ideiglenesen tanyán élők vagy kétlaki életet élők száma.

Opauszki Zoltán (Fidesz-KDNP) tanácsnok szerint a város népességmegtartó erejéhez hozzájárul az is, ha "komplex, átfogó módon foglalkozik az ott élők sorsával; különben csak spontán folyamatok valósulhatnak meg" - jegyezte meg.

Az előterjesztés szerint a tanyafejlesztési program javíthatja a tanyai életminőség, valamint gazdálkodás jellemzőit. A programban kiemelten foglalkoznak a helyi termékek piacra jutásának lehetőségeivel; emellett segítheti a dűlőúthálózat infrastrukturális fejlesztését, a parlagfű-mentesítés elterjesztését, erdősítést, meglévő erdősávok kitisztítását, dűlőutak fásítását, a tanyán élők saját erőből történő tanyakörnyezeti felújításait (tanyaudvar, vízelvezető és csatornarendszer, áramellátás), az érintett tanyás területek a mainál rendezettebb arculatának alakulását.

A képviselők úgy döntöttek, hogy a 2024-2029-es időszakra elfogadott programot kétévente felülvizsgálják és minden évben cselekvési tervet készítenek, "a szükséges és megengedhető pénzügyi források hozzárendelésével".

Valamennyi határozati javaslatot a jelen lévő 16 képviselő egyhangúlag elfogadta.