Szili Katalin kifejtette: a 2011-ben készült nemzetpolitikai stratégia egyik legfontosabb kitételét és átfogó célját a gyarapodó közösségek jelentik. Elmondása szerint az elmúlt tizenkét év népszámlálási adatai alapján megvizsgálták a romániai, a felvidéki, a vajdasági és a horvátországi és a muravidéki magyarság számbeli gyarapodását, de a kárpátaljai magyarság számát illetően csupán becslésekre hagyatkozhatnak, mivel Ukrajnában 2001 óta nem volt népszámlálás.

"Számunkra fontos alapelv, hogy minden magyar számít, mindenki számíthat ránk, és mi is számítunk mindenkire, függetlenül attól, hogy a diaszpórában vagy a Kárpát-medencében él" - fejtette ki. A Kárpát-medencei együttműködés szempontjából a szülőföldön maradás, élés és boldogulás biztosítását nevezte a legfontosabb alapelvnek.

Ezek biztosítására szolgálnak a közösségek megmaradását jelentő gazdasági támogatások, mentorprogramok és beruházási fejlesztési programok - tette hozzá, külön köszönetet mondva a kis- és középvállalkozók állhatatosságáért és kooperációjáért.

Az értelmiség helyzetére kitérve hangsúlyozta: a közösségek megmaradásában fontos szerepet játszanak az oktatási intézményeink, különösen azok a felsőfokú oktatási intézményeink, amelyek az anyaországon kívül, magyarországi támogatásokkal folytatják működésüket, külön kiemelve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát és a komáromi Selye János Egyetemet is.

A jogi környezetről szólva szükségesnek nevezte a kétoldalú politikai kapcsolatok szempontjából azoknak a kérdéseknek a megvitatását, amelyek egy nemzeti kisebbségben élő közösség számára a jogbiztonság mellett a jogérvényesítést is garantálják.