Ukrajnai háború - Ukrán elnök: Oroszország több mint 3200 irányított légibombát dobott áprilisban Ukrajnára

Külföld, 2024.05.02

Áprilisban Oroszország több mint háromszáz különféle típusú rakétával, csaknem háromszáz Sahíd kamikaze (önmegsemmisítő) drónnal és több mint 3200 irányított bombával mért csapást ukrán civilekre - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közösségi oldalain.

"Városaink és közösségeink Szumi megyétől az odesszai, dnyipropetrovszki, harkivi, donyecki, mikolajivi régiókon át a Herszoni területig naponta és éjszakánként szenvednek ettől a tudatos és aljas terrortól" - fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy több ezer ukrán ember életét mentették meg azoknak a vezetőknek és országoknak köszönhetően, amelyek már támogatták Ukrajnát légi pajzsának erősítésében, és szankciókkal "zúzzák szét az orosz katonai gépezetet". Mégis sok emberéletet követeltek ezek az orosz támadások - emlékeztetett, és felszólította a világot, hogy növelje nyomását Oroszországra, és segítse Ukrajnát légvédelmi képességeinek növelésében.

Az elnök az X-en közzétett bejegyzésében kiemelte, hogy a júniusi svájci békecsúcsra a világ minden kontinenséről hívtak meg állam- és kormányfőket. "Viola Amherd svájci államfővel kötött megállapodásaink értelmében az első békecsúcsra június 15-16-án kerül sor a svájci Luzern városa melletti Bürgenstockban" - emlékeztetett. Zelenszkij szerint a csúcstalálkozó platformot jelent majd annak megvitatására, hogy az ENSZ Alapokmányával és a nemzetközi joggal összhangban minként lehet elérni átfogó, igazságos és tartós békét Ukrajnában. "A csúcstalálkozóra meghívott államok mindegyike bizonyította elkötelezettségét ezen elvek mellett" - hangsúlyozta. Hozzátette: bízik abban, hogy minden békeszerető ország érdekelt a részvételben.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Foreign Policy című amerikai folyóiratban megjelent interjújában - amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett csütörtökön - kijelentette: az agresszor ország, Oroszország két esetben lehet őszinte résztvevője a béketárgyalásoknak: miután vereséget szenvedett a csatatéren, vagy miután a globális békecsúcs résztvevői összefognak és koncepciót dolgoznak ki a további teendőkre.

"Az első a siker a csatatéren, a második az, ha létrejön egy koalíció olyan országokból, amelyek ugyanazokat az elveket és elképzeléseket vallják. Ezért ennek a csúcstalálkozónak nem az a célja, hogy Oroszországot vonzza, hanem az, hogy egyesítse azokat az országokat, amelyek osztják azokat az elveket és megközelítéseket, amelyeken a további intézkedések alapulnak. Ezt követően lehet párbeszéd Oroszországgal, azaz Oroszország a tárgyalások résztvevője lehet. Hiszen igaz az, hogy lehetetlen befejezni a háborút mindkét fél részvétele nélkül" - fejtette ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta: Kijev a 2014 és 2022 között szerzett realitásokra és tapasztalatokra alapozza hozzáállását a Moszkvával folytatandó tárgyalásokhoz. Emlékeztetett arra, hogy közel kétszáz tárgyalási fordulót folytatott Ukrajna Oroszországgal különböző formátumokban, közvetítéssel és kétoldalúan egyaránt. "Tehát tudjuk, hogy nincs értelme tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, ha nem garantálható, hogy jóhiszeműen cselekednek" - összegezte a miniszter.

Kuleba megismételte: elfogadhatatlanok a háború befejezésére tett azon javaslatok, amelyekkel Ukrajnát rá akarják bírni, hogy területi engedményeket tegyen Oroszországnak. "Az orosz propaganda egyik legnagyobb sikere a nemzetközi politikában, hogy a vitákat abba az irányba terelték, hogy Ukrajnának miben kell engednie, milyen kompromisszumokat kell kötnie. Noha megállapítottuk, hogy Oroszország bűncselekményt követett el, arra a furcsa következtetésre jutunk, hogy Ukrajnának el kell ismernie valamit. Miért nem arról beszélünk, hogy Oroszországnak miben kell engednie, hogy véget vessen a háborúnak?" - tette fel a kérdést az ukrán diplomácia vezetője.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!