Második alkalommal rendezte meg Nyári Estek szervezõje a Szeged Étterem és Kávéházban a stand up comedy estet. KÃváncsiságtól ûzve , s némi fentartással igyekeztem a rendezvényre. Fentartásom oka nem más volt, mint az , hogy ebben a túlzott, és giccses anyagi világban lehet e szórakoztató egy olyan mûsor, ami teljesen nélkülözi a dÃszletet, a külsõségeket. Bátran állÃthatom, hogy lehet, sõt nem csak szórakozásnak, de kikapcsolódásnak is kiváló program. Még a terem zsúfoltsága , és a dohányzók és ellenlábasaik a nemdohányzók egy terembe ültetése sem szegte senki kedvét.
A két elõadó Bödöcs Tibor, és Kõhalmi Zoltán volt. Bödöcs 2000-ben kezdte a humorista szakmát, Verebes István ajánlotta Farkasházy figyelmébe, aki beajánlotta a Rádiókabaréhoz, s azon kÃvül a Godotban is fellép. Fábry a DumaszÃnházban látta elõször, s felkérte egy tévés szereplésre mûsorába, Tibornak ez hozta meg az ismeretséget. Kõhalmi Zoltán az a szentesi fiatalember, akire hét éve mosolygott rá Fortuna, mikor fellépett a Showman mûsorában, aminek azóta is háttérmunkása.
Teljesen egyszerû, átlagos fiúk õk, akik zavarbaejtõ õszinteséggel karikÃrozták a régi rendszert, a falusi életet, s legfõképpen saját magukat. Kõhalmi Zoltán szavait idézve: "Elõször is elmondanám, hogy én tényleg Ãgy nézek ki, és Ãgy beszélek, s amin maguk nevetnek, az nekem fáj. Én vagyok a szomorú bohóc."
Ezeknek a szomorú és kevésbé szomorú bohócoknak köszönhettünk egy kellemes estét. Jó volt látni, hogy kortól, nemtõl függetlenül mosolyt tudtak csalni az emberek arcára, jó volt látni, hogy mégsem olyan bonyolult ez a világ, még van valahol lehetõségünk elengedni magunkat, otthon hagyni a gondokat. Aki már bánná, hogy nem szánta rá magát az ilyenfajta szórakozásra, az még január 27- én megteheti, mivel a dumaszÃnház itt nem ért véget, s amÃg Szeged igényli, mindig új szreplõkkel tér vissza.
Takács Mariann
