Evolúciós feladatunk, amely az emberré válás kialakulásában meghatározó jelentõségû volt, hogy rugalmasan tudjunk alkalmazkodni a változó külsõ és belsõ világhoz; ezt mentális és viselkedési flexibilitásnak nevezzük. Ebben a folyamatban számos stressz-hatás éri szervezetünket és nem egyformán reagáljuk le azokat. Sokfélék vagyunk - szerencsére - de még egyazon személy is különbözhet e tekintetben élethelyzetétõl és egyéb konstellációitól függõen. A történelem megmutatta, hogy bizarr, deviáns, a társadalmi konvenciókkal nem egyezõ magatartást mutató személyek hogyan jártak és hogy milyen méltatlan bánásmódban részesültek. Ennek kihatása máig érzõdik a mentális tüneteket mutató egyének társadalmi megítélésében, habár a helyzet sokat javult. Az egyes pszichológiai és neurobiológiai tudományterületek jelentõs fejlõdése sok új ismeretet hozott a lelki zavarok jobb megértésében és aláhúzza azt a nézetet, hogy az embert holisztikusan, egészlegesen kell szemlélni a maga lélektanával, környezeti/társadalmi viszonyaival és testi/biológiai/genetikai jellegzetességeivel, mintegy 3-dimenzió mentén. Ez a szemlélet nem csak a pszichés tünetek keletkezésének értelmezésében, hanem minden testi betegség diagnosztikájában és gyógyításában alapvetõ megközelítésnek kellene, hogy legyen. A lelki bajok kialakulásában a tudomány mai állása szerint az agynak van kitüntetett szerepe, a pszichiátria fokozatosan a klinikai idegtudomány részévé vált. Az agy különféle területeinek, ill. az azokat összekötõ idegpályáknak a szerkezeti vagy mûködésbeni eltérése, károsodása kórélettani jelenségek és következményes mentális ill. viselkedésbeni tünetek kifejlõdéséhez vezethet. A biológiai eltérések adódhatnak a korai gondoskodás, szeretet elmaradásából, az élet során elszenvedett környezeti ártalmakból, az öregedés folyamatából, vagy egyszerûen az öröklõdõ genetikai állományból. Az idegsejtek intelligens párbeszédét biztosító kémiai ingerületátvivõ anyagok (acetilkolin, dopamin, gamma-amino-vajsav, glutamát, noradrenalin, szerotonin) mennyiségi vagy minõségi megváltozása a sejtösszeköttetés, a szinapszis szintjén felléphet és sérülékenységi alapot teremthet az egyéb (holisztikus) dimenziók mentén jövõ behatásokkal együtt lelki bajok, zavarok, esetleg pszichés betegségek kialakulására, amely az egyén és/vagy környezet számára szenvedést okoz. A pszichiátria dolga ezen lelki szenvedés enyhítése, megszüntetése pszichoterápiás és gyógyszeres eszközökkel.
|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!