A Szegedi IfjĂşsági Napok hivatalosan elsõ, gyakorlatilag második estĂ©je már sokkal inkább fesztivál arcĂşra sikerĂĽlt, mint az elõzõ. Kinyitott az összes Ă©tel-, ital- Ă©s pĂłlóárus, beindult mindegyik helyszĂn Ă©s megjelent a tömeg is. A tömeg, aminĂ©l azĂ©rt láttunk már sokkal nagyobbat is a SZIN-en, fõleg a nagyszĂnpad, a Borsodi SzĂnpad elõtt.
KiĂ©rkezĂ©sĂĽnk után nem sokkal máris a szervezõ szemĂ©vel prĂłbáltuk nĂ©zni a fesztivált, s megállapĂtottuk, Ă©rdemes lett volna talán a csĂĽtörtök esti programot egy az egyben kicserĂ©lni mondjuk a szombatival, hiszen szinte egĂ©szen biztos, hogy ha nem hĂ©tköznap követi az estĂ©t, a brit punkokra, Adam Freelandre, de fõleg az õsfelállásban játszĂł Kispálra talán dupla annyian is kĂváncsiak lettek volna, mint amennyien Ăgy összeverõdtek a szĂnpad elĂ©, s a sátrakba. Persze mindez Ăgy sem volt kevĂ©s!
Nem nagy megállapĂtás kijelenteni, az igazi punk zene erõsen mostoha sorsĂş mĂ©g az ilyen fesztiválokon is, általában, kevĂ©s kivĂ©teltõl eltekintve csak kisebb sátrak adnak neki helyet. Ezzel szembe menve az idei SZIN szervezõi azonban kapásbĂłl az elsõ napra idõzĂtettĂ©k az EgyesĂĽlt KirályságbĂłl Ă©rkezõ The Toy Dolls fellĂ©pĂ©sĂ©t, kik szegedi koncertjĂĽkkel is igazolták, hogy talán minden idõk egyik legmĂłkásabb punkzenekara, valamint, hogy 27 Ă©vnyi zenĂ©lĂ©s után is lehet hitelesen lakĂłtelepi suhancnak kinĂ©zni.
Igaz, a zenekar eredeti felállásábĂłl már csak Michael Algar, ismertebb nevĂ©n Olga, az Ă©nekes maradt, de a szĂnpadon állva õ is simán meghazudtolta, hogy már bõven tĂşl van a negyvenen. Vicces szövegĂ», elõadásmĂłdĂş zenĂ©jĂĽkre láthatĂłan vevõ volt a közönsĂ©g, hát mĂ©g a koncert közben elõadott ökörködĂ©sekre, egy rakás punkosĂtott feldolgozásra, a basszusgitáros nyakába ĂĽlve gitározĂł Ă©s Ă©neklõ Olgára, a csillagszĂłrĂłkkal felgyĂşjtott ördögvillára.
JĂł ötlet volt a nagyközönsĂ©g számára is bemutatni a zenekart a fesztiválon, hiszen az szinte biztosra vehetõ, hogy a zenĂ©jĂĽkre összegyĂ»lt tömeg szemĂ©ben hatalmasat javĂtottak a punkok megĂtĂ©lĂ©sĂ©n.
Amit viszont nagyon hiányoltunk, fõleg egy szegedi fesztiválon, egy punk vendĂ©gzenekar elõtt, vagy után, az a magyar punk zene törtĂ©netĂ©nek Ă©s a nyolcvanas Ă©vek zenei undergroundjának, a szocialista rendszer börtönĂ©t is megjárt legendás zenekara, a mai napig aktĂv CPg volt. KĂ©telkedĂĽnk benne, hogy a város rock-klubjának rendszeres fellĂ©põit nem lehetett volna elõkerĂteni egy rövid koncert erejĂ©ig, mondjuk már csak az autentikus hangulat, vagy esetleg egy kis tiszteletadás Ă©rdekĂ©ben a hazai punk zene irányába!
EllenĂ©rvkĂ©nt mĂ©g a vulgáris szövegek sem hozhatĂłak fel, hiszen ez nem csak, hogy alapvetõen rĂ©sze az irányzatnak, de angolul, a britektõl sem számĂtanak enyhĂ©bbnek egy fokkal sem egy rakás - angolul feltĂ©telezhetõen nĂ©mileg Ă©rtõ - fiatal elõtt.
MĂg a nagyszinpadon a The Toy Dolls ökörködött tovább, közben a Globe Party Sátorban már a fĂşvĂłsokkal kiegĂ©szĂĽlt Neo játszott, igencsak tekintĂ©lyes tömeg elõtt. A nulladik naphoz kĂ©pest Ăgy már egĂ©szen más kĂ©pet mutatott a sátor, a hang sem szĂłlt olyan szĂ©pen, mint 100 fõnĂ©l, a szellõzĂ©srõl nem is beszĂ©lve. HõmĂ©rsĂ©klet Ă©s páratartalom tekintetĂ©ben igen rosszul vizsgázott a helyszĂn, ám szerencsĂ©re az egyes produkciĂłk között kiĂĽrĂĽlõ tánctĂ©r, valamint a sátor oldalához "szerelt" kerthelysĂ©g lehetõsĂ©get adott a felfrissĂĽlĂ©sre.
Szokásához hĂven amĂşgy a Neo szĂ©p kis bulit csapott, a hangulattal nem volt problĂ©ma, a koncert utolsĂł számainál - az aktuális sláger a Record Straight Ă©s az Everybody Come On - már egy emberkĂ©nt ugrált feltett kĂ©zzel a sátorban tartĂłzkodĂł több száz ember.
A zenekar csinos Ă©nekesnõje, mint második otthonuktĂłl bĂşcsĂşzott Szegedtõl, azt azonban nem emlĂtette, hogy a Neo szeptember negyedikĂ©n jelenteti meg soron következõ Ăşj, Maps For A Voyage cĂmĂ» albumát. MegtesszĂĽk mi helyette!
A koncert után jelentõsen lecsökkent a sátorban tartózkodók létszáma, majd még jobban, miután a Colorstar zenekar énekese közölte, egy darabig még eltart a beállás, igyon csak meg mindenki egy kávét nyugodtan.
Kávézás helyett mi elõször a tavalyihoz hasonlóan igen hangulatosra sikerült Caffe Jamaica medencét választottuk, majd belenéztük az idõ közben elkezdõdött Kispál-originálba.
Ez már csak azĂ©rt is kĂváncsivá tett minket - jobban, mint egy megszokott Kispál-koncert - mert nagy Ă©rdeklõdĂ©st mutatunk a kuriĂłzumok iránt, Ă©s ez bizony az.
Ez a felállás - Brautigam, Kispál, Lovasi - mindössze alig egy hónapig létezõ, alkalmi felállása a régi trió zenekarnak, s az ez idõ alatt adott pár koncert anyagát az elsõ négy album dalaiból válogatják.
Pár számot hallgattunk a kuriĂłzumkoncertbõl, s bár láthatĂłan az összegyĂ»lteknek szokás szerint nagyon bejött a produkciĂł, mi valahogy hiányoltunk egy jĂłval nagyobb tömeget. Ezt a már emlĂtett hĂ©tköznap számlájára Ărtuk, s ismĂ©t a Globe Party Sátor felĂ© vettĂĽk az irányt.
Itt már bõven játszott a Colorstar, s a kivetĂtõkön már a hamarosan következõ Adam Freeland neve is feltĂ»nt. A zenekar koncertjĂ©t hallgatva elgondolkoztunk, vajon nem lesznek-e "tĂşl lazák" a sejthetõen nagy lendĂĽlettel kezdõ Freeland elĂ©, s vajon nem lett volna-e jobb fordĂtott felállásban, a Neo elõtt zenĂ©lniĂĽk, de mivel a "mi lett volna, ha ..." egy eleve Ă©letkĂ©ptelen gondolatmenet, ezĂ©rt erre sok agysejtet nem pazaroltunk.
Helyette feltĂ©rkĂ©peztĂĽk a már elõzõ nap rövid idõre szemĂĽgyre vett italpultot, s arra a megállapĂtásra jutottunk, hogy szerintĂĽnk, ha egy 3/2-es vbk Ă©s egy vodka-narancs ezer forintba kerĂĽl, az nem a szervezõk által emlĂtett harmadosztályĂş árkategĂłriát jelenti. De lehet tĂ©vedĂĽnk.
Minden esetre a kiszolgálĂł hölgyek az elõzõ nappal ellentĂ©tben ma már jĂłl adtak vissza borravalĂł után is, ráadásul csinosak Ă©s aranyosak, Ăgy ez nĂ©mikĂ©pp kárpĂłtlĂłan hatott.
Hajnal egykor, hajszálpontosan a meghirdetett idõpontban megjelent a szĂnpad sarkában felállĂtott dj-pultban Adam Freeland, s kezdetĂ©t vette az õrĂĽlet.
E sorok ĂrĂłja legutĂłbb bõ három Ă©ve hallotta Ă©lõben a Marine Parade kiadĂł fejĂ©t, s amĂşgy sem áll tõle távol munkássága, Ăgy szinte pontosan tudtuk mire számĂtsunk. Zeneileg tĂşl sok meglepetĂ©s nem is Ă©rt bennĂĽnket, az angol hozta a tõle megszokott eklektikus hangzást, ám az a hangulat, amit sikerĂĽlt röpke pár perc alatt a Globe Party Sátorba varázsolnia, az minden kĂ©pzeletet felĂĽlmĂşlt.
A Daft Punk Robot Rock cĂmĂ» felvĂ©telĂ©nek remixĂ©vel indĂtĂł Freeland elektro-house-okon, egy csepp minimál- Ă©s tech-house-on át hamar eljutott a breakbeatek világába, ezen belĂĽl is nem meglepõ mĂłdon a rá jellemzõ erõsen funkos, de fõleg rockos hatásĂş breakekig. Olyannyira megvolt a rockos hatás, hogy - bár szintĂ©n nem meglepõen - egy Ăłra elteltĂ©vel Freeland saját feldolgozása után már simán a Nirvana Smells Like Teen Spirit-jĂ©nek eredetijĂ©t játszotta, nĂ©mi elektro Ă©s break kĂsĂ©retben.
Igazodva a trendekhez lemezei java részét õ is otthon hagyta, inkább laptopjával bûvészkedett az este folyamán, s ennek következtében pár éve még tökéletesen elképzelhetetlen effektekkel, trükkökkel turbózta elõadását.
Szettje második felében még több rockos hatású, vagy konkrét rock felvételt csiholt elõ pultjából, majd utolsó döfésként némi drum and bass-szel, egy Prodigy feldolgozással, egy DJ Shadow klasszikussal és saját már-már legendává váló felvételével, a multinacionális cégek és a fogyasztói társadalom kapcsolatát boncolgató We Want Your Soul-lal (A lelkedet akarjuk!) csavarta le a sátor tetejét a helyérõl.
Pontban hajnal háromkor megĂ©rkezett a pultba Freeland mellĂ© az õt váltani kĂ©szĂĽlõ hazai dj-legenda, Palotai, Ăgy az angolnak már csak egyetlen felvĂ©telre maradt ideje. Hatásvadászat ide, hatásvadászat oda, a három Ă©vvel ezelõtti budapesti Olof Palme Házas fellĂ©pĂ©sĂ©nek kezdõ felvĂ©tele hatalmasat szĂłlt most utolsĂłkĂ©nt is. Saját kiadĂłjának egyik nagy breakbeat slágere, Ils Music cĂmĂ» felvĂ©telĂ©nek Evil Nine által kĂ©szĂtett Punk Rocks Remixe darabjaira szaggatta a már letĂ©pett sátortetõt.
Freeland óriási ováció, taps és füttykoncert közepette búcsúzott a játéka alatt mindvégig teltházas sátor közönségétõl. Hatalmas bulit hagyott háta mögött.
Az õt követõ Palotai egy MC-vel az oldalán folytatta a bulit, a nĂ©mileg fogyatkozĂł, ám mĂ©g mindig szĂ©p számĂş közönsĂ©g számára. A Tilos RádiĂł alapĂtĂłi között számon tartott lemezlovas szerencsĂ©re a Szegeden ritkábban hallott breakbeat Ă©njĂ©t kapta elõ lemeztáskájábĂłl Ă©s igencsak tetszetõs raggás breakeket játszott.
Nem sokkal háromnegyed nĂ©gy elõtt hagytuk el a Globe sátrat hosszĂş Ăłrák Ăłta elõször, ekkor mĂ©g dĂĽbörgött valami felismerhetetlen a hozzá közel felállĂtott FilmmĂşzeum Sátorban, ám ebbe már nem kĂłstoltunk bele, hanem egy rövid, a Caffe Jamaica afro hangulatában megejtett pihenõ után hazafelĂ© vettĂĽk az irányt.
Nem árt tartalékolni a következõ napokra, bár elõre megjósoljuk, ekkora buli nem hogy a SZIN-en, de már az ideig évben sem lesz (és nem is volt) Szegeden. Frenetikusra sikerült a SZIN elsõ napja!
Amennyiben mĂ©gtöbb rockra kĂváncsi, Ă©s szĂvesen olvasna mĂ©g többek között a HiperkarmárĂłl Ă©s az Alvin Ă©s a MĂłkusokrĂłl is, kattintson egy másik szemszögbõl kĂ©szĂĽlt tudĂłsĂtásunkĂ©rt,
ide!
                                                                Â
kmn
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!