A Monetáris Tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2005. szeptember 20-i hatállyal 6,25%-ról 25 bázisponttal 6,00%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat.  

Az idei év folyamán a fogyasztói infláció 3-4% között mozgott, míg az alapvető inflációs folyamatot és a hosszabb távú kilátásokat általában jobban tükröző maginfláció az elmúlt hónapokban 2% alatti szinten stabilizálódott. A fogyasztói árak maginflációt meghaladó emelkedése mögött elsősorban az olaj és a nyersélelmiszer termékek árnövekedése állt. A Tanács megítélése szerint az idei év alacsony maginflációs mutatóit részben olyan egyszeri tényezők is magyarázzák, mint az EU-csatlakozás miatt élesedő importverseny és a kiskereskedelemben megfigyelhető átalakulási folyamat. Ezek a hatások nem okoznak tartósan alacsonyabb inflációt, ugyanakkor a jövő évre valószínűsíthető keresletnövekedés, valamint a minimálbér-emelés növelni fogja az inflációs nyomást a gazdaságban. 

A hosszabb távú makrogazdasági kilátásokat továbbra is bizonytalanság övezi. Bár a folyó fizetési mérleg hiánya idén valamelyest csökkenhet a tavalyihoz képest, a külső eladósodás növekedése nem tekinthető fenntarthatónak. Az egyensúlyi kockázatok csökkenésének  alapfeltétele egy olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy 2006-ban a bejelentett adóbevétel-kieséseket figyelembe véve is mérséklődjön az államháztartás finanszírozási igénye. Ez önmagában is olyan jelentős költségvetési kiigazítást feltételez, amely kizár minden további rövidtávú adócsökkentést. 

A nemzetközi befektetői környezet kedvezően alakult, továbbra is élénk a kereslet a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránt. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a Tanács a javuló inflációs kilátásokkal összhangban fokozatosan csökkentse a jegybanki alapkamatot. A magas globális kockázatvállalási hajlandóság esetleges csökkenése azonban előtérbe állíthatja a magyar gazdasággal kapcsolatos fundamentális kockázatokat. (MNB)

Miért nem csökkennek a hitelek kamatai?

Az elmúlt 5-6 évben amíg a jegybanki alapkamat jelentősen csökkent, addig a fogyasztási hitelkamatoknál ez nem nagyon tapasztalható. Továbbra is nagyon magas szinten vannak a fogyasztási hitelek kamatai. Ma több olyan áruház jelent meg, ahol több bank is kínálja szolgáltatásait. Még sincs a verseny olyan szinten, hogy jelentős árcsökkenést láthatnánk. Ennek többek között az is az oka, annak ellenére, hogy több bankkal áll kapcsolatban az adott üzletház, rendszerint a több közül az egyiket szokták ajánlani. Nem véletlenül, azt ajánlják, amelyiktől ő saját maguk magasabb jutalékot kapnak. Hiszen fontos azt tudni, hogy az üzlet jutalékot kap a banktól azért, mert a hitelt ott a bank eladja.

A fogyasztási hitel kamata most a 25-30 százalék között van. Ez azt jelenti, hogy van olyan fogyasztói hitel, amelynek a teljes hiteldíjmutatója akár 40 százalék körül van, van olyan, amely 20 százalék körül van. Ez terméktől, banktól és helytől is függ. Ezek nagyon-nagyon drága hitelek.

Általában a lakossági hiteleknél a kamatnövekedést a hitel oldalon sokkal gyorsabban követik a bankok, mint a kamatcsökkenést. Sosem szabad elfelejteni, hogy a bankok nem jótékonysági intézmények, hanem profitorientált cégek és így a kamatcsökkentést lassabban követik. A betéti oldalon, ha már a hitelekről beszéltünk, épp fordítva láthatjuk. Ott a kamatcsökkenés esetén sokkal gyorsabban követik a bankok a betéteik leárazását, mint a kamatnövelés esetén. Itt is különbséget kell tenni a fix időtartamra lekötött betétek kamata és a folyószámla betétek kamata között. A folyószámla betétek kamata már nagyon alacsony szinten van, ilyen inflációs és jegybanki alapkamat környezetben már nem igazán van mód túl nagy mozgásra. Ezért sokkal inkább a lekötött betétek kamata az, amelyre mi is figyelünk. Itt azt látjuk, hogy nagyon szoros az együttmozgás a jegybanki alapkamattal. A bankok kondíciós listáiban szinte azonnal követik a jegybanki alapkamat változását. Ez természetesen nem a már meglévő fix határidőre lekötött betéteket érinti, hiszen, ha valakinek volt két héttel ezelőtt egy három hónapos lekötött betétje, a múltkori jegybanki alapkamat-változás már nem érinti a futamidő alatt csak majd ha lejár.

A vállalati piacon mind a hitel-, mind a betétoldal sokkal gyorsabb, szinte automatikus az átárazás. Itt a verseny sokkal nagyobb, szinte azonnali a követés.
Egy vállalat sokkal gyorsabban, sokkal könnyebben tud bankot váltani, ha felvesz egy banktól forinthitelt. Ha az a bank nem változtatja ennek a forinthitelnek a kamatát szinte automatikusan a piaci kondíciókkal, a jegybanki alapkamattal párhuzamosan, akkor azt fogja észrevenni, hogy ez az ügyfél otthagyja őt, és két perc alatt keres egy másik bankot. Olyat, aki megajánlja neki ezt a kedvezőbb kamatot. A vállalati piacon nagyobb a banki verseny, mint a lakossági piacon. (MR)