|
Mûködõ szélmalmot, tájházat szeretnének
Munkatársunktól
2005 June 29, Wednesday
Az utolsó nyári közgyûlésen a hagyományõrzés szellemének megfelelõen történt egy jelentõs elõrelépés, de sokkal több is történhetett volna. Most az õszi ülésszak kezdetéig csak reménykedni lehet a bíztató folytatásban és Szeged értékeinek kidolgozottabb megõrzésében.
|
A júniusi heves esõzés a dorozsmai szélmalom egyik oldalán súlyos károkat okozott, és leomlott a vályogfal egy része. A szélmalom gondnoka már többször megkongatta a vészharangot a malom ügyében, de megoldást nem találtak a hibák javítására.
Dr. Szabó László önkormányzati képviselõ, a Városvédõ Egyesület elnökeként a nyári utolsó közgyûlésen benyújtott indítványában már az állagmegóvásra és további ingatlanlehetõségek felvázolására helyezte a fõhangsúlyt, de elutasították.
A dorozsmai szélmalom az utolsó a régióban de ezt sem képes a város megõrizni. Fontos mûemlék, mert nemcsak a szerkezete maradt meg, hanem még mûködõképessé is visszaállítható lenne, õrlésre és kenyérsütésre egyaránt hasznosítható volna, ami turisztikai szempontból sem elhanyagolható.
Már egy év óta élhetne a város azzal a törvény-adta jogával, hogy mindenféle ellenszolgáltatás nélkül megigényelheti önkormányzati tulajdonnak az államtól. Természetesen nem a legjobban kihasznált ingatlant adja át a Kincstári Vagyon Igazgatóság.
A malom súlyos állagromlását meg lehetett volna elõzni, de az országos jelentõségû mûemlék a gondatlan kezekben csak tovább pusztult eddig. A legutóbbi városi közgyûlésen jelentõs elõrelépés tettek a képviselõk, elfogadták ugyanis azt a javaslatot, hogy a város saját kezébe vegye a szélmalmot. Szabó László szerint ez azonban csak az elsõ lépés.
A jó döntést viszont megelõzte egy igen komoly hiba. A malmokat felújító gárda buzgó hozzá nem értése már sikeresen tönkretette a fábiánsebestyéni, a szegvári és a hódmezõvásárhelyi malmot, most a dorozsmaival is ez történt. Ahogy a sebészorvos forró olajat nem önt a sebre, úgy a szélmalom vályogfalára építõmester nem vakol - Dr. Szabó László ezzel a hasonlattal bírálta a dorozsmai szélmalom állagán esett károkat és a szakszerûtlen "felújítást". A közgyûlésen leszavazták azt az indítványt, mely szerint az államnak ilyen esetben mellékelni kellene bizonyos összegû pénzügyi támogatást, és nem szabadna a városnak mások mulasztását magára vállalni. A dorozsmai szélmalom felújítási munkálatairól leghamarabb szeptemberben születhet újabb döntés.
Sikertelen volt a közgyûlés abból a szempontból is, hogy más romos állapotban lévõ, de hasznosítható ingatlanok nem kerültek szóba. Így nem fogadták el dr. Szabó László azon javaslatát, hogy megtörténjen a Felsõváros legszebb napsugaras házának a hasonló feltételekkel történõ megváltása. A Csaba utca 34. szám alatti épület tájház, azaz egy helytörténeti állandó kiállítóhelykéntmûködhetne, amely polgári berendezésével a turistákat is jobban vonzaná. Tájházzal már a legkisebb falvak is rendelkeznek, Szegednek, mint régióközpontnak is szüksége lenne rá. Az alsóvárosi és felsõvárosi népi élet bemutatására nyílna ezzel lehetõség.
Dr. Szabó László szorgalmazta továbbá azt is, hogy a nyári szabadtéri színpadokon magyar darabok és helyi jellegzetességû mûvek is bemutatásra kerüljenek. Felhívta a figyelmet A szélmalom lakói címû darabra is, melyet Páskándi Géza a Nagy Árvíz 100. évfordulójára, 26 évvel ezelõtt írt. Ezt az árvíz évfordulóján és a felújított dorozsmai malom avatóünnepségén is mûsorra lehetne tûzni. A képviselõ szerint látható, hogy a források és további lehetõségek rendelkezésére állnak, a városnak csak élni kell velük.
|
|
|
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!