Az ember mĂŠrhetetlen gĂľgjĂŠben ĂŠs hiĂşsĂĄgĂĄban hajlandĂł elhinni, hogy a vilĂĄg tĂśrvĂŠnyei ellen is ĂŠlhet, megmĂĄsĂ­thatja azokat ĂŠs bĂźntetlenĂźl lĂĄzadhat ellenĂźk. Mintha a vĂ­zcsepp azt mondanĂĄ: mĂĄs vagyok mint a tenger, vagy a szikra: rajtam nem fog a tĂťz.
De az ember semmi más, mint egyszerû alkatrésze a világnak. Éppen olyan romlandó anyag, mint a tej, vagy a medve húsa. Mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán...

NÊzze meg a Mårai Såndor FßveskÜnyvÊbþl vett rÊszletet, melyet KertÊsz PÊter olvas fÜl!