Tulajdonképpen a látás mechanizmusában a szem által észlelt informáciokat az agy alakitja át. Azt hogy valójában mit is látunk, nagy szerepe van a tapasztalatoknak, az emlékeknek. Az agy képes arra, hogy hiányos képekből érthető információt formáljon. Ebből adódóan be is lehet csapni. Az alábbi képekből összeállítottunk egy csokorra valót, ezzel is bizonyítva, mennyire lehet csalóka az amit látunk.
Vasarely festő müvészről szólnék még néhány szót, eredeti neve Vásárhelyi, és magyar származású, egyébként Pécsett található állandó kiállítása, egyébként 1997-ben halt meg. Érdekes képeket festett, ezekből láthattok néhányat. Itt van például ez a fekete fehér csíkokbol álló kép, ha alaposabban megnézzük, láthatjuk hogy bizony 2 zebrát ábrázol a festmény. Op-art néven fut a művészeti ág, amelyet ő művelt. Mi is ez? A rövidítés jelentése Optikai Művészet.
Egy másik érdekes művész képeit mutatnám be, Escher névre halgatott. Legnagyobb magyar oldal az Escher.hu, itt mindent megtalálhatunk a hollnad származásu művészről, legérdekesebb talán az igen nagy galéria. Éveken át járta Európát, s vázlatokat készített. Ekkori fantasztikus tájképeire és természeti formákat ábrázoló műveire az egymásnak ellentmondó perspektívák használata jellemző. Bár Escher grafikus művésznek vallotta magát, aki főként fametszeteket és litográfiákat készített, a képeit tanulmányozó néző óhatatlanul észre veszi, hogy nem egyszerű grafikákat csodál. Művészet és tudomány karöltve figyelhető meg ezekben az alkotásokban.1937 után alakult ki érett grafikai stílusa mely előtt állatfigurákból komponált, szimmetrikusan ismétlődő mintákat rajzolt. Stílusában aprólékos valósághűség ötvöződik paradox látvány- és perspektívahatásokkal. Óriási technikai virtuozitással ábrázolta a hétköznapi tárgyak váratlan "átalakulását". Képei, melyekről a XX. század közepén igen sok reprodukció készült, egyformán számot tartanak a matematikusok, a megismerés pszichológiájával foglalkozó szakemberek és a nagyközönség érdeklődésére.
A valóság elemeit részekre bontva, azokat egyenértékű összetevőkként, közvetlenül kapcsolta össze. Az előtér és háttér egybeolvadt, ezzel megszűnt az általuk okozott kontraszt, s az előtérben-ábrázolás elvesztette kiemelő szerepét. Az előtér hagyományos funkciója Escher nyomatain is többnyire eltűnik. Levegő és víz I. című fametszete jó példa erre.
Először is tisztázni kell, hogy mit is jelent pontosan a "tér logikája" kifejezés. "Azokat a térbeli kapcsolatokat értjük rajta, amelyek törvényszerűen fennállnak a fizikai világ tárgyai között, s amelyek figyelmen kívül hagyása, illetve önkényes megváltoztatása ellentmondásokat, vizuális illúziókat eredményez". Ezek az illúziók mindig is fontos szerepet játszottak, és játszanak ma is a művészetben, matematikában, pszichológiában, sőt a filozófiában is. Nem csoda, hogy Eschert is foglalkoztatták az érzékcsalódás nyújtotta lehetőségek, s mint központi témát több képében is felhasználta azokat. Az ilyen típusú képei, melyek ellentmondanak a tér logikájának, talán a legszembetűnőbbek és legérdekesebbek.
Escher mestere volt a lehetetlen meggyőző ábrázolásának, s bár nem ő volt az első, aki lehetetlen valóságot ábrázolt, ő volt az, aki igazán népszerűsítette, és a köztudatba hozta ezeket az alakzatokat. A metszeten jól látható, hogy a hangyák egy zárt szalagon vonulnak egymás után, bejárva a szalag mindkét oldalát anélkül, hogy a szélén áthaladnának. A szalag tehát egyoldalú felület. Első pillantásra nehéz eldönteni, hogy Möbius-szalaggal van-e dolgunk. Azonban ha alaposabban megvizsgáljuk, látható, hogy a gyűrűző alakzat külső felületén végigfuttatva a tekintetünket, úgy jutunk a kiindulási pontra, hogy ezalatt a szalag másik oldalára nem kerülünk át. Egy esetleges magyarázat lehet az, hogy a lépcsőfokok nem párhuzamosak a talaj síkjával. Így bár úgy tűnik, lefelé lépegetünk rajta, ez a "lefelé" igencsak relatív, hiszen egy vízszintes konstrukción haladunk.
,
Távtan 
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!