A digitális fĂ©nykĂ©pezõgĂ©pek tekinthetők olyan eszköznek, amely bármely tĂ©rbeli motĂvum látványát kĂ©pesek szkennelni. A hagyományos fotográfia oldalárĂłl megközelĂtve film nĂ©lkĂĽli, elektronikus fĂ©nykĂ©pezõgĂ©peknek (állĂłkĂ©prögzĂtõ eszközöknek) tekinthetõk. Napjainkban olyan rohamos a digitális fĂ©nykĂ©pezõgĂ©pek fejlõdĂ©se, hogy egyes tĂpusokat már fĂ©l Ă©v mĂşlva felváltja továbbfejlesztett változatuk.
A hagyományos fĂ©nykĂ©pezõgĂ©pekhez hasonlĂłan a digitális kameráknak is fontos rĂ©sze a kĂ©prajzolĂł lencserendszer, az objektĂv. Ez vetĂti az elõtte lĂ©võ megvilágĂtott motĂvum kĂ©pĂ©t a mögötte elhelyezkedõ fĂ©nyĂ©rzĂ©keny felĂĽletre. Ez a felĂĽlet a digitális fĂ©nykĂ©pezõgĂ©peknĂ©l nem film, hanem egy elektronikus alkatrĂ©sz a CCD (Angolosan ejtsd: szĂszĂdĂ, magyarosan: cĂ©cĂ©dĂ©.) A CCD sok aprĂł, egymás mellett elhelyezkedõ fĂ©nyĂ©rzĂ©kelõ cellábĂłl áll. Ezekben a cellákban a rájuk esõ fĂ©ny erõssĂ©gĂ©vel arányos elektromos feszĂĽltsĂ©g, töltĂ©s keletkezik. Ezt a töltĂ©st egy elektronika kiolvassa Ă©s egy elõre meghatározott kĂłdolással számjegyek sorozatává alakĂtja. ĂŤgy elĂ©rhetõ, hogy a láthatĂł kĂ©pbõl egy számsor, más szĂłval digitális adat keletkezik.
A keresõben megkereshetjĂĽk a tĂ©mát Ă©s beállĂthatjuk, a kĂ©pkivágást. digitális fĂ©nykĂ©pezõgĂ©pek hátoldalán általában egy kis szĂnes kĂ©pernyõ is van. Ezen legtöbbször a fĂ©nykĂ©pezĂ©s elõtt is láthatĂł a kĂ©p. Ezt elõnĂ©zeti ĂĽzemmĂłdnak hĂvjuk. A kis kĂ©pernyõ (TFT vagy LCD panel) Ăgy keresõkĂ©nt is használhatĂł. Figyelembe kell venni azonban, hogy az elõnĂ©zeti ĂĽzemmĂłd erõsebben fogyasztja a telepeket mint a gĂ©p kikapcsolt monitorral. A felbontás Ă©s a tömörĂtĂ©si arány a kĂ©p minõsĂ©gĂ©t is befolyásolja. Minden fĂ©nykĂ©pezõgĂ©pnek van egy maximális felbontása, ami a konstrukciĂłjábĂłl adĂłdik. Sok gĂ©pnĂ©l beállĂthatĂł, hogy a keletkezõ digitális kĂ©p felbontása ennĂ©l kisebb legyen. A kisebb felbontás kevesebb rögzĂtett kĂ©ppontot jelent. Ezzel arányosan csökken az azonos minõsĂ©gben kinyomtathatĂł kĂ©p mĂ©rete.
A digitális kĂ©pállományok, fáljok mĂ©retĂ©nek csökkentĂ©sĂ©re kĂĽlönbözõ adattömörĂtĂ©si eljárásokat dolgoztak ki. Ezek jellemzõje, hogy adatvesztĂ©ssel járnak. Ezek mĂłdszerek fõkĂ©nt a kĂ©p vizuális termĂ©szetĂ©re Ă©pĂtenek. SegĂtsĂ©gĂĽkkel a fájlmĂ©ret egytizedĂ©re, egyes esetekben akár századrĂ©szĂ©re is csökkenthetõ. A nagy tömörĂtĂ©si arányĂ©rt a kĂ©p Ă©lessĂ©gĂ©nek vagy szĂnhelyessĂ©gĂ©nek romlásával kell fizetni. Az ilyen eljárásokra jellemzõ, hogy a tömörĂtĂ©s utáni állomány mĂ©rete a kĂ©p tartalmátĂłl is fĂĽgg. Egy sima felĂĽleteket tartalmazĂł kĂ©p kisebb mĂ©retĂ»re zsugorĂthatĂł mint egy rĂ©szletgazdag motĂvumot ábrázolĂł. A legtöbb digitális fĂ©nykĂ©pezõgĂ©p JPG formátumban vagy abban is rögzĂti a kĂ©peket. Ez egy tömörĂtett formájĂş kĂłdolási szabvány. A tömörĂtĂ©s mĂ©rtĂ©kĂ©t tizenegy fokozatban lehet szabályozni.
Egy kicsit a memĂłriakártyákrĂłl: A gyufásdoboznál nem nagyobb memoriakártyák a mai profi digitális tĂĽkörreflexes Ă©s számos nagy teljesĂtmĂ©nyű amatőr digitális fĂ©nykĂ©pezőgĂ©p által használt adattárolĂłk. A technolĂłgia fejlődĂ©sĂ©vel, a fĂ©nykĂ©pezőgĂ©pek felbontásának növekedĂ©sĂ©vel minden eddiginĂ©l nagyobb igĂ©ny keletkezett a nagy sebessĂ©gű Ă©s nagy teljesĂtmĂ©nyű kártyák iránt. Ezek a kártyák általában flash memĂłriát, ritkábban miniatűr merevlemezt tartalmaznak. A flash memĂłriakártya kapacitását a kártyán találhatĂł flash lapkák száma Ă©s sűrűsĂ©ge határozza meg. Az adatok kártyára Ărásának mĂłdját szabályozĂł vezĂ©rlők kulcsfontosságĂş összetevők. A vezĂ©rlőarchitektĂşra szabályozza az adatĂrási sebessĂ©get, Ă©s egyĂşttal a memĂłriakártya Ă©s a fĂ©nykĂ©pezőgĂ©p közötti kommunikáciĂłs kapcsolatkĂ©nt szolgál.
Ha már fĂ©nykĂ©pezőgĂ©peknĂ©l tartunk szĂłlnĂ©k pár szĂłt a rádiotelefonokba Ă©pĂtett kamerákrĂłl. A nokia oldalára látogattunk el, Ă©s a 6600ás kĂ©szĂĽlekett tettĂĽk nagyĂtĂł alá. Megtudhatjuk rĂłla a legfontosabb adatait a 65 ezer szĂnű kijelzőt a vga felbontásĂş kamerát nomeg soksok informáciĂłt mĂ©g. Tisztázzunk egy kĂ©t fogalmat. Előszőr is bizonyára sokan halottátok hogy a fĂ©nykĂ©pezőgĂ©p enniy- meg ennyi megapixeles, nos 1 megapixel jelenti az 1280*960 pixel felbontásĂş kĂ©pet. Az átszámolásnál vigyázni kell, ugyanis a 2048*1536os felbontás, ami az előbbinek kĂ©tszerese, már 4 megapixel! VisszatĂ©rve a telefonokra a VGA felbontás 640*480 kĂ©ppontot jelent, Ă©s egyelőre ez a legnagyobb telefonokba Ă©pĂtett kamera, bár már csak hĂłnapok kĂ©rdĂ©se, Ă©s megjelennek az első, megapixeles kamerák!
ÉrdekessĂ©g a Nokia legĂşjabb multimĂ©diás termĂ©ke, melyet 2004 elsö negyedĂ©vĂ©ben sázndĂ©koznak piacra dobni. Operácios rendszere a kommunikátorokhoz hasonlĂł, hatalmas kijelzőjĂ©vel akár interezhetĂĽnk is, Ă©s termĂ©szetesen rendelkezik beĂ©pĂtett kamerával. Saját vĂ©lemĂ©nyem a kameratelefonkrĂłl: a kis felbontás ellenĂ©re igen jĂł minősĂ©gű fĂ©nykĂ©pek kĂ©szĂtĂ©sĂ©re alkalmas egy-egy ilyen kĂ©szĂĽlĂ©k, Ă©s a legjobb hogyha az utcán mászkálva meglátunk valami nagyon tetszetős dolgot, csak elökapjuk zsebĂĽnkböl telefonunkat Ă©s fĂ©nykĂ©pezhetĂĽnk pillanatokon belĂĽl, ezt egy digitális fĂ©nykĂ©pezögĂ©ppel nem lenne olyan egyszerű eljátsszani, nomeg az nincs mindig nálunk, mig mobiltelefonunkat általában magunknál tartjuk.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!