(MTI) - Nem valĂłszĂnĂ», hogy háborĂş törne ki Ukrajnában, az országbĂłl pedig várhatĂłan lassan az EU perifĂ©riája lesz - hangzott el a Magyar KĂĽlĂĽgyi IntĂ©zet (MKI) Egy válság anatĂłmiája: Ukrajna cĂmĂ» rendezvĂ©nyĂ©n hĂ©tfõn.
    Rácz András, az MKI kĂĽlsõ munkatársa azt mondta, nagyobb háborĂş nem várhatĂł, hiszen a mozgĂłsĂtott orosz erõk nem alkalmasak arra, hogy lerohanják Ukrajnát. Nem látszik, hogy Oroszország támadni kĂ©szĂĽlne, Ăşgy tĂ»nik, az orosz erõk folyamatosan, de bĂ©kĂ©sen haladnak elõre, Ă©s ĂĽgyelnek arra, hogy emberĂ©letben ne essen kár, miközben az ukrán erõket Ăłvatos kiszorĂtják a KrĂmbõl - magyarázta.
    Úgy látja, Ukrajna sem lõhet az oroszokra, nehogy Moszkva emiatt támadásba lendĂĽljön. De lesz egy pont, ahonnan az ukrán erõk már nem vonulnak vissza tovább, hanem ellenállnak, Ă©s kĂ©rdĂ©s, hogy Oroszország hogyan reagál majd erre - vĂ©lekedett. Hozzátette: Ăşgy tĂ»nik, a KrĂm határán az oroszok elkezdtĂ©k beásni magukat, Ăgy talán ott megáll az elõrenyomulás.
    A kutató szerint azért sem lehet háború, mert az orosz társadalom és gazdasági elit nem áll készen erre, az ukrán elitben pedig konszenzus van arról, hogy az országukat egyben kell tartani, ezért Moszkva nem talál helyi szövetségest.
    Rácz András kiemelte: az orosz kĂĽlpolitika általában törekszik az öröklött szovjet befolyási övezet megtartására, Ă©s ellenzi a posztszovjet országok nyugati integráciĂłs ambĂciĂłit, fõleg a NATO felĂ©. Moszkvának fontos a tĂzmilliĂłs orosz kisebbsĂ©g, Ă©s aggĂłdik amiatt, hogy több helyen szĂ©lsõsĂ©ges milĂciák mĂ»ködnek Ukrajnában.
    Ugyanakkor nagy a kĂĽlsõ nyomás Oroszországon: a nemzetközi közössĂ©g vállalhatatlannak tartja Moszkva tetteit. Amit Szocsival Oroszország elĂ©rt a presztĂzse növelĂ©sĂ©ben, azt most mind elveszĂtette - közölte. Hozzátette: mostanra már Moszkva is rájött, hogy a kockázatvállalásnak van határa.
    Oroszországnak az is cĂ©lja, hogy demonstrálja az Ăşj ukrán vezetõsĂ©g illegitimitását Ă©s inkompetenciáját, mutatva, hogy az nem kĂ©pes ellenõrzĂ©se alatt tartani az országot - mondta. Ăšgy vĂ©lte, nem a KrĂm annexiĂłja a cĂ©l, korábban Abháziát Ă©s DĂ©l-OszĂ©tiát sem annektálta Oroszország. A KrĂm státusa megváltozhat talán, de Ukrajna rĂ©sze marad - jegyezte meg.
    PĂłti LászlĂł, az intĂ©zet tudományos fõmunkatársa kiemelte: a KrĂmben talán nyerhet Oroszország, de azt a hosszĂş távĂş cĂ©lját, hogy megszerezze Ukrajnát, "már most elbukta". Bármi legyen is a vĂ©gkifejlete a jelenlegi ukrajnai helyzetnek, az már biztos, hogy az országbĂłl Oroszország perifĂ©riája helyett lassan az EU perifĂ©riája lesz - jelentette ki.
    Az elemzõ közölte: alapvetõen a hatalom hibái indokolták, hogy eszkalálódott a válság. A korábbi vezetõk erõszakosan fel akarták számolni a békés tüntetést, ezért a demonstrálók már hatalomváltást követeltek, egyre többen lettek, és egyre inkább radikalizálódtak a - emlékeztetett.
    Úgy látja, a kĂ©sõbb hozott antidemokratikus törvĂ©nyek ĂĽzenete pedig az volt, hogy a tömeget azonnal börtönbe lehet zárni, Ă©s erre a tiltakozĂłk válasza a további radikalizálĂłdás lett. Február közepĂ©ig viszonylag nyugodtabb hetek következtek, Janukovics kĂĽlsõ nyomásra Ă©s a belsõ támogatottság csökkenĂ©se miatt Ăłvakodott bevezetni a rendkĂvĂĽli állapotot. Azonban terroristaellenes intĂ©zkedĂ©seket hozott, amelyek Ă©rtelmĂ©ben bárkit figyelmeztetĂ©s nĂ©lkĂĽl meg lehetett ölni. Ezeket a lĂ©pĂ©seket hivatalosan nem vezettĂ©k be, de a gyakorlatban igen, hiszen mesterlövĂ©szek vĂ©geztek több tĂĽntetõvel - idĂ©zte fel. Hozzátette: ezután Janukovics elmenekĂĽlt, Ă©s "összeomlott hatalmat" hagyott maga után.
    PĂłti LászlĂł közölte: a válság megerõsĂti az ukrán oligarchákat, mert miután kihátráltak Janukovics mögĂĽl, az Ăşj hatalom a saját oligarcháinak ad most posztokat. "Az utca nĂ©pe nem biztos, hogy ezt akarta" - fogalmazott.
    ArrĂłl is beszĂ©lt, hogy Ukrajna aszimmetrikus helyzetben van az EU Ă©s Oroszország között, mert amĂg BrĂĽsszel az eurokonform intĂ©zmĂ©nyrendszer kiĂ©pĂtĂ©sĂ©Ă©rt cserĂ©be legfeljebb eurĂłpai perspektĂvát kĂnál az országnak, Moszkva azonnal adna olcsĂł hitelt Ă©s gázt.
    A magyar állásponttal kapcsolatban a szakértõ elmondta: általában csak a Külügyminisztérium nyilatkozik, nem nagyon volt magasabb szintû politikai megszólalás. Magyarországnak dilemmát okozott, hogy nehéz volt eldöntenie, melyik félnek kedvezzen: az azóta hatalomra kerülteknek, akik nem nagyon empatikusak a kisebbségekkel vagy a másik oldalnak, amely empatikusabb volt a kisebbségekkel.
    Rácz András azt közölte, hogy február közepéig Magyarország szempontjából "a kisebbik rossz" Janukovics hatalma volt, mivel õ stabilan tartotta az országot. De ami utána történt, egyre inkább ellentétes volt az euroatlanti, demokratikus normákkal. Magyarország helyesen teszi, hogy részt vesz a multilaterális fellépésben Ukrajna ügyében - vélekedett.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!