(MTI) - Nincs alku a kommunizmussal - hangoztatta az Országgyûlés elnöke a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve pénteken a fõváros XXII. kerületében.
Kövér László ünnepi beszédében kiemelte: "nincs alku egyetlen terrorrendszerrel sem, amely a társadalom átalakítása és kézben tartása céljából elfogadhatónak tartja a gyilkosságot mint eszközt, a kínzást és a fogva tartást mint módszert, az emberi méltóság megsértését".
A házelnök szerint újra és újra ki kell mondani, nincs alku azokkal sem, akik a kommunizmust mentegetik. Mentegetik, mert tevõleges szereplõi, mert haszonélvezõi voltak és részben még azok ma is - tette hozzá.
Kövér László azt mondta, azért emlékeznek most együtt, hogy "az arcokba taposó kommunista csizma múlt maradjon, és soha senki számára ne válhasson többé jövõvé".
Emlékezni kell a kommunizmus által világszerte elpusztított százmillió életre, azokra, akiknek megnyomorították az életét, akiket "bestiális módon megkínoztak és éheztettek", táborokba és börtönökbe zárták, és arra, hogy az emberiség kultúrája jóvátehetetlen károkat szenvedett.
A kommunizmus az emberek igazságeszméjét és igazságvágyát kihasználó "terroristagondolat volt" - állapította meg Kövér László -, a nyomor és a kizsákmányolás megszüntetését, a kollektív jólét, a szabadság és egyenlõség kiteljesítését ígérte. Ehhez képest még nagyobb nyomort, még nagyobb kizsákmányolást, rabságot és hazugságot teremtett a terror eszközeivel.
Szólt arról is, hogy e napon a magyarságnak a kommunizmussal történt találkozásaira is emlékezni kell. "Miként alakította át negyven év alatt a magyar társadalmat, miként vette el múltját, jelenét, és miként nyomorította meg jövõjének egy beláthatatlanul nagy részét" - fogalmazott.
Kiemelte: a kommunista diktatúra áldozatai azok, akik bátran felvették a harcot a legnagyobb túlerõ ellen a legreménytelenebb helyzetekben is "közös szabadságunkért", azok, akik hitük, világnézetük vagy származásuk miatt tehetségük, vagyonuk, munkájuk okán szembekerültek a zsarnoksággal.
Kitérve a nemzetközi vonatkozásokra is, rámutatott: hosszasan lehetne sorolni a kommunizmus áldozatait.
Hosszasan idézhetnék a magyarság körében elpusztított és meggyötört sok százezer ember történetét, azokét, akiket elnyelt az Andrássy út 60., Recsk és a többi "lélektemetõ". Azokét, akiktõl az otthonukat, a vagyonukat, a földjüket rabolták el, akik ellenálltak, és akik semmi áron nem kerülhették el sorsukat, noha semmit sem tettek.
Az Országgyûlés fideszes elnöke úgy fogalmazott: egy társadalom erejének vagy erõtlenségének meghatározója mindenekelõtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé. "A piacgazdaság, sõt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája" - fogalmazott, hozzátéve: a társadalmi viszonyok tisztasága fontosabb, mint a bõség.
Kövér László szerint ha egy nemzet "lelkierõi elapadnak", nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól. A társadalom tiszta légkörét nem lehet a jog eszközeivel megteremteni - idézte Szolzsenyicint, aki maga is megjárta a kommunista gulág táborait.
"Ha tiszta légkört akarunk, ha valóban erõs nemzet akarunk lenni - és egy nemzet csakis összetartozásában lehet erõs -, és a 20. század után meg akarunk békélni a történelmünkkel, mindenekelõtt emlékeznünk kell" - fejtette ki Kövér László, hangsúlyozva: ismerni kell pontosan a múltat, "amelyrõl évtizedeken keresztül hazudtak nekünk".
Az Országgyûlés elnöke szerint az emlékezés közösséget teremt és erõsít. "A múlt, amire emlékezünk, megerõsíti az összetartozásunkat a jelenben, és képessé tesz arra, hogy a jövõt együtt alkossuk meg" - emelte ki, hozzátéve: emlékezni annyi, mint felelõsséget vállalni egymásért.
Kegyelet az áldozatoknak, tisztelet az emlékezõknek - zárta megemlékezését a házelnök.
Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP), a XXII. kerület polgármestere úgy fogalmazott: a 20. században egymást követték azok az elnyomó, embertelen és gyilkos rendszerek, amelyek emberek millióinak életét vették el, családokat tettek tönkre, emberi sorsokat nyomorítottak meg. "Nincs jó gyilkos és rossz gyilkos" - mondta, hozzátéve: nem lehet különbséget tenni bûnök között, amikor mindegyiknek a célja valamilyen ideológia alapján mások elpusztítása, elnyomása, megalázása.
A megemlékezések után koszorúkat helyeztek el a résztvevõk az ünnepségnek helyet adó kerületi 56-os emlékmûnél.
A program után Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum fõigazgatójának részvételével rendhagyó történelemórát tartottak.
Az Országgyûlés 2000. június 13-i döntésével február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt fõtitkárát, Kovács Bélát.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!