(MTI) - TörtĂ©nĂ©szek Ă©s jogvĂ©dĂ”k rĂ©szvĂ©telĂ©vel a kommunizmus magyarorszĂĄgi ĂŒldözötteinek tĂĄrsadalmi Ă©s jogi helyzetĂ©rĂ”l tartottak kerekasztal-beszĂ©lgetĂ©st hĂ©tfĂ” este a nemzetközi Memorial TĂĄrsasĂĄg moszkvai központjĂĄban.
    Natalja Kaljagina, a tudomĂĄnyos kutatĂĄsokkal, felvilĂĄgosĂtĂł Ă©s jogvĂ©dĂ” tevĂ©kenysĂ©ggel is foglalkozĂł szervezet munkatĂĄrsa az MTI-nek elmondta: programjuk cĂ©lja, hogy feltĂĄrjĂĄk a politikai megtorlĂĄsok ĂĄldozatainak sorsĂĄt a kĂŒlönbözĂ” eurĂłpai orszĂĄgokban. Ennek keretĂ©ben kerĂŒlt sor a MagyarorszĂĄggal kapcsolatos vitĂĄra, amelyre meghĂvtĂĄk UngvĂĄri KrisztiĂĄn törtĂ©nĂ©szt. A projekt tovĂĄbbi cĂ©lja az egykori ĂŒldözöttek rehabilitĂĄciĂłhoz valĂł jogĂĄnak tĂĄmogatĂĄsa, illetve emlĂ©kĂŒk megĂ”rzĂ©se.
    A hĂ©tfĂ”i kerekasztal-beszĂ©lgetĂ©s a program mĂĄsodik rendezvĂ©nye volt. Az elsĂ” UkrajnĂĄrĂłl szĂłlt, a következĂ”n a lengyel kommunista mĂșlt kerĂŒl terĂtĂ©kre, majd a diktatĂșra alatti spanyolorszĂĄgi Ă©s portugĂĄliai ĂĄllapotokat is be akarjĂĄk mutatni.
    A Memorial koordinĂĄtora utalt arra, hogy Jelena Zsemkova ismert orosz törtĂ©nĂ©sz, a Memorial szervezet igazgatĂłja egy tavaly jĂșniusi drezdai konferenciĂĄn talĂĄlkozott UngvĂĄri KrisztiĂĄnnal, Ă©s ezt követĂ”en javasolta a MagyarorszĂĄg 20. szĂĄzadi törtĂ©netĂ©t, azon belĂŒl is az egykori ĂĄllambiztonsĂĄg Ă©s hĂrszerzĂ©s törtĂ©netĂ©t is kutatĂł szakember meghĂvĂĄsĂĄt.
    UngvĂĄri KrisztiĂĄn az MTI-nek elmondta: 1991 Ăłta elĂ”ször van MoszkvĂĄban, Ă©s elsĂ” alkalommal törtĂ©nĂ©szi minĂ”sĂ©gĂ©ben. HĂĄlĂĄs a Memorialnak a meghĂvĂĄsĂ©rt, amely szerinte azt mutatja, hogy MagyarorszĂĄg irĂĄnt komoly az Ă©rdeklĂ”dĂ©s OroszorszĂĄgban. Kiemelte annak jelentĂ”sĂ©gĂ©t, hogy az oroszok - mint fogalmazott - "felelĂ”ssĂ©get Ă©reznek azĂ©rt, hogy a magyar ĂĄllam Ă©s a magyar nĂ©p hogyan nĂ©z szembe a kommunizmussal, amihez - s ezt nagyon jĂłl tudjĂĄk - sok közĂŒk van". Ăgy Ă©rtĂ©kelte, hogy az orosz szakemberek, jogvĂ©dĂ”k nyitottak voltak, amit rĂ©szĂŒkrĂ”l a bizalom jelĂ©nek lehet tekinteni, Ă©s Ă©rdemes viszonozni.
    A hallgatĂłsĂĄgbĂłl többen arra voltak kĂvĂĄncsiak, miĂ©rt nem valĂłsult meg a törtĂ©nelmi igazsĂĄgtĂ©tel MagyarorszĂĄgon 1990 utĂĄn, Ă©s felelĂ”ssĂ©gre vontĂĄk-e az egykori ĂĄllambiztonsĂĄgi ĂŒgynököket. Nyikita Petrov törtĂ©nĂ©sz az MTI-nek nyilatkozva Ășgy vĂ©lte, a politikai ĂŒldözĂ©sek magyarorszĂĄgi Ă©s oroszorszĂĄgi ĂĄldozatainak sorsa között csupĂĄn olyan pĂĄrhuzamot lehet vonni, hogy mindkĂ©t orszĂĄgban folyik a rehabilitĂĄciĂł. MagyarorszĂĄgon szilĂĄrdabb az ideolĂłgiai alap, mĂg OroszorszĂĄgban egyfajta lebegĂ” folyamatrĂłl lehet beszĂ©lni - Ă©rtĂ©kelte Petrov. Ami pedig az egykori titkos gĂ©pezetek lĂ©nyegĂ©nek, törtĂ©nelmĂ©nek megĂ©rtĂ©sĂ©t, megismerĂ©sĂ©t, az ĂŒgynökök, a besĂșgĂłk mĂ»ködĂ©sĂ©nek feltĂĄrĂĄsĂĄt illeti, ez a tĂ©ma OroszorszĂĄgban teljesen zĂĄrt a közvĂ©lemĂ©ny elĂ”tt, mondhatni tabunak szĂĄmĂt - tette hozzĂĄ. Â
    Az orosz törtĂ©nĂ©sz elmondta: a sajtĂłbĂłl termĂ©szetesen Ă©rtesĂŒlnek a magyarorszĂĄgi folyamatokrĂłl, illetve arrĂłl, hogy többször is nekifogtak mĂĄr az ĂĄllambiztonsĂĄgi ĂŒgynöklistĂĄk feltĂĄrĂĄsĂĄhoz. A kerekasztal-beszĂ©lgetĂ©sen elhangzottak alapjĂĄn Ășgy ĂtĂ©lhetĂ” meg, hogy nem csak nehĂ©zsĂ©gek vannak, de jĂłk a kilĂĄtĂĄsok is, a mĂșlt feltĂĄrĂĄsa jĂł irĂĄnyban halad. Ez azonban nem mondhatĂł el OroszorszĂĄgrĂłl - tette hozzĂĄ Nyikita Petrov.
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!