Magyarország |
---|
(MTI) - A Balaton magas vízállása miatt 15 településen rendeltek el másodfokú helyi vízkár-elhárítási készültséget, de az elõre jelzettnél egyelõre gyengébb szél fúj, ezért különösebb beavatkozásra nem volt szükség - tájékoztatta Siklós Gabriella,... | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Horvát nagykövet: nincsenek akadályai a magyar-horvát történelem kutatásának
MTI
2014 February 06, Thursday
(MTI) - A történészeknek objektívnek kell lenniük a magyarok és horvátok közös történelmének kutatásakor, és ma már nincsenek olyan korlátok, amelyek ezt megakadályozhatnák - mondta a budapesti horvát nagykövet egy a magyarok és horvátok ...
|
(MTI) - A történészeknek objektívnek kell lenniük a magyarok és horvátok közös történelmének kutatásakor, és ma már nincsenek olyan korlátok, amelyek ezt megakadályozhatnák - mondta a budapesti horvát nagykövet egy a magyarok és horvátok együttélésérõl rendezett nemzetközi tudományos konferencián, csütörtökön Budapesten.
Megnyitó beszédében Gordan Grlic-Radman hangsúlyozta: Magyarország az elsõk között ismerte el a független Horvátországot, majd segítette külpolitikai céljai elérésében. Ma az EU tagjaiként is ugyanazokat az elveket, értékeket osztják, és aktívan együttmûködnek a kisebbségek védelmében. Azt mondta, a magyarok és a horvátok dinamikus államközösségben éltek, közös volt a történelmük, a közép-európai kultúrkörhöz tartoztak. Igyekeztek megvalósítani saját politikai törekvéseiket, de az elsõ világháború minden ilyen kezdeményezést elnyomott, megváltoztatta a világot, és Magyarország "egy nagy nemzetbõl kis és elégedetlen állammá vált" - jegyezte meg. Hozzátette: bár a horvátoknak sikerült "egybegyûjteniük" területeik nagyobb részét, nem az újabb államközösség, hanem az önálló állam 1991-es létrehozása jelentett megoldást. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának fõigazgatója köszöntõjében kiemelte: a magyarok és a horvátok több mint 800 évig éltek államközösségben, és ebben az idõszakban fegyveresen csak egyszer, 1848-ban fordultak egymás ellen. A 20. század azonban szinte kitörölte a békés, jó viszony éveit - emlékeztetett. 1990 után ismét lehetõség nyílt arra, hogy a két nemzet történészei elõmozdítsák a két ország történelmének jobb megismerését, elfogultságtól mentes feldolgozását - mondta, hozzátéve, az elmúlt 15-20 év valódi áttörést hozott a tudományos kapcsolatokban, azóta sok tanácskozást rendeztek, és ezek sorába illeszkedik a mostani konferencia is. A tanácskozáson felolvasták Navracsics Tibor üzenetét, a miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a tervek szerint szintén beszédet mondott volna, de nem tudott jelen lenni. Üzenetében a tárcavezetõ azt írta: a több mint 800 év olyan óriási idõ, hogy az akkor történt események feltárásához történészek generációinak egész életen át tartó munkája sem elegendõ. Ráadásul a magyarok és horvátok közös történelmének utolsó századában a két nép viszonyát politikai természetû konfliktusok terhelték, ami hatással volt a kortárs történészek gondolkodására és a magyar-horvát viszony megítélésére is - vélekedett. Hozzátette: több korabeli sztereotípia továbbélt a 20. században. Navracsics Tibor kiemelte: ma már nem terhelik megoldhatatlan közjogi problémák a két nép kapcsolatát, így a történészek objektív képet adhatnak. A most kezdõdött konferencia egyik fõ feladata az új kutatási eredmények bemutatása, továbbá az, hogy a szélesebb közvéleménynek is információt adjon a magyar-horvát történeti viszonyról, annak mai megítélésérõl - közölte a miniszterelnök-helyettes. Véleménye szerint a tárgyilagos megközelítés segítheti e két nép hosszú együttélésének jobb megismerését, megértését. A kétnapos tanácskozáson, amelynek házigazdája az MTA, a résztvevõk egyebek mellett megvitatják az 1848-1849-es magyar-horvát viszony jellemzõit, a dualizmus intézményeit, a határvidékek helyzetét, a kulturális kötõdéseket és a magyar-horvát államközösség felbomlását. A konferencia célja a magyar és horvát történészek szakmai kapcsolatának erõsítése, valamint a 2002-ben, Könyves Kálmán horvát királlyá koronázásának 900. évfordulóján megrendezett nagyszabású történészkonferencia óta eltelt idõszak tudományos eredményeinek bemutatása.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!