Történelem |
---|
(MTI) - Hadijátékon idézik fel szombaton a magyarok által sikeresen megvívott szolnoki csatát, amely 1849. március 5-én a szabadságharc dicsõséges tavaszi hadjáratának kezdetét jelentette - mondta Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere az ... | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Holokauszt-emléknap - Lázár: a magyar állam egyes vezetõit személyes felelõsség terhelte
MTI
2014 January 27, Monday
Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak ellenünk követtek el bûnöket, és nemcsak mások felelõssége a magyarországi holokauszt, hanem mi is vétkeztünk önmagunk ellen - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár.
|
(MTI) - Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak ellenünk követtek el bûnöket, és nemcsak mások felelõssége a magyarországi holokauszt, hanem mi is vétkeztünk önmagunk ellen - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár a nemzetközi holokauszt-emléknapon az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székházában hétfõ este tartott ünnepi megemlékezésen. "A magyar állam egyes vezetõit súlyos, személyes felelõsség terheli a magyar zsidók deportálásáért. Saját polgáraik halálra ítéléséért" - hangsúlyozta az államtitkár. A magyar állam nem volt képes megvédeni saját polgárait, de nem is követett el minden tõle telhetõt - tette hozzá. Lázár János Magyarország számára nemzeti tragédiának nevezte a holokausztot. Egyfelõl azért, mert minden tizedik, az auschwitzi tábornak pedig minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, másfelõl pedig azért, mert nemcsak az áldozatok, de a bûnösök közül is sokan magyarok voltak. "A holokauszt a magyarok számára õsi, bibliai bûn: testvérgyilkosság. Tagadása, elárulása mindannak, amire a kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk épült. Magyarságunk elárulása is" - emelte ki. A francia és a nemzetközi, köztük a magyar zsidó közösség személyiségei, valamint Franciaországban akkreditált diplomaták és az UNESCO vendégei elõtt tartott beszédében az államtitkár elmondta, hogy "a kommunista diktatúra éveiben a felejtéspolitika, a kollektív amnézia kultúrája hiúsította meg a szembenézést, a múlt bevallását, s ezáltal a katarzist is, amely nélkül nincs megtisztulás, nincs újrakezdés". "De a katarzissal adós maradt - a vasfüggöny lebontása, a rendszerváltozás után megszületõ - szabad Magyarország is (...) Évekig, évtizedekig tovább élt a holokauszthoz kapcsolódó féligazság. Vagy egyenesen hazugság" - fogalmazott Lázár. Az államtitkár szerint a 70. évforduló egyik legfontosabb üzenete az, hogy "a magyar állam soha többé nem engedi el egyetlen polgára kezét sem, (...) megvédi minden fiát és lányát, megvédi õket a gyilkos szándékoktól, a külsõ ellenségtõl és a belsõ árulástól". Magyarország megtanulta a történelmi leckét és azt nem is engedi elfelejteni senkinek - hangsúlyozta. Lázár János elmondta, a magyar kormány célja, hogy "a holokauszt magyarországi emlékévét a szembenézés idejévé tegye, fordulóponttá a szabad Magyarország történelmében". Ez pedig szerinte úgy valósulhat meg, hogy "nincs többé kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint, csak közös történelemkönyvünk, amelybõl tanulva az új nemzedékek úgy nõnek fel, hogy az iskolában elsajátított nemzeti emlékezet és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktõl, nagyszüleiktõl örökölnek, végre nem mondanak egymásnak ellent". A holokauszt-emlékév ezért a tanításról szól, miután az államtitkár szerint az iskola egyik legfõbb feladata az, hogy ne történhessenek meg újra a hetven évvel ezelõtti események. Azt is a magyar kormány céljaként jelölte meg, hogy "a 21. században kizárólag úgy lehessen magyar felnõtté válni, hogy az ember éppúgy ismeri a magyarok önmaguk ellen elkövetett bûneit, ahogy az embermentõ magyarok emlékezetét is", mert a felejtés rájuk is vonatkozott az elmúlt évtizedekben. "A megkésett bûnbánat gyakorlása közben sem eshetünk át a ló túlsó oldalára. Abba a hibába, hogy nem beszélünk a jókról is (...) Emlékeznünk kell a jóságra, az emberségre is, amelyet a bátrak a legembertelenebb idõkben is megõriztek (...) a magyar igazakra is, akik honfitársaik életével együtt megmentették Magyarország becsületét is" - mondta Lázár. Az ENSZ-közgyûlés 2005. november 1-én nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává. Azóta az UNESCO a franciaországi Soá Alapítvánnyal közösen minden évben megemlékezik az évfordulóról. Miután az UNESCO fõvédnökségét vállalt a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékév keretében megrendezésre kerülõ programok felett, a szervezet idei megemlékezésnek Magyarország volt a díszvendége. Lázár János délelõtt Irina Bokovával, az UNESCO fõigazgatójával látogatást tett a párizsi holokauszt-emlékközpontban, délután pedig az UNESCO székházban rendezett tudományos rendezvényeken vett részt. A programok az USC Shoah Alapítvány, a nemzetközi tankönyvek kutatásával foglalkozó Georg Eckert Intézet, az UNESCO Nemzetközi Oktatási Irodája, valamint a görög, a lengyel, a német, a francia és a magyar UNESCO-képviselet támogatásával valósultak meg. Lázár János az MTI-nek elmondta, hogy az UNESCO-nak egy olyan kidolgozott oktatási programja van a holokauszt tanítására, amely átvehetõ Magyarországon. A magyar kormány célja, hogy társadalmi szervezetek, civil mozgalmak és iskolai közösségek ennek segítségével rendezzenek 2014-ben megemlékezéseket azért, hogy a fiatalok elgondolkozhassanak azon, hogy mi történt 1944-ben, és hogy ez a jövõben hogyan kerülhetõ el. A kormányzat a helyi zsidó közösséggel közösen szervezendõ eseményekre irányuló kezdeményezésekre 1,8 milliárd forintot biztosított. Az országos megemlékezéssorozatnak így az oktatás kerül majd a középpontjába - jelezte Lázár. Az UNESCO-székházában a holokausztoktatásról nemzetközi szemináriumon a tankkönyvek magyarországi helyzetérõl Szõnyi Andrea szakértõ (Zachor Alapítvány, USC Shoah Alapítvány) tartott elõadást. A rendezvény kísérõ programjai között levetítették Groó Diana rendezõ Regina címû dokumentumfilmjét az elsõ nõi rabbiról.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!