(MTI) - Nem csak Angela Merkel kancellárt figyelhette meg a német kormány tagjai közül az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - mondta Edward Snowden az ARD német közszolgálati televízióban vasárnap késõ este sugárzott interjúban.
Az NSA titkos adatgyûjtõ programjait leleplezõ amerikai informatikus az Oroszországba menekülése óta adott elsõ televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy az ügynökségtõl kiszivárogtatott dokumentumok már nincsenek a birtokában, és nem is akar új információkat közölni, mert a dokumentumokkal rendelkezõ újságírók feladata eldönteni azt, hogy mely adatok nyilvánosságához fûzõdik közérdek.
Az azonban nem tûnik logikusnak, hogy valaki, aki a német kormány szándékai iránt érdeklõdik, csak Angela Merkelt figyeli, a kancellár tanácsadói és miniszterei közül pedig senkit sem - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az NSA vajon kémkedik-e a Siemens, a Mercedes vagy más sikeres német vállalat után, hogy annak eredményeit az Egyesült Államok javára fordítsa, azt mondta, nem fér kétség ahhoz, hogy az NSA gazdasági, ipari kémkedést is folytat. "Amennyiben például a Siemens rendelkezik az Egyesült Államok nemzeti érdekei szempontjából hasznos információkkal, akkor az NSA megszerzi ezeket, abban az esetben is, ha az adatoknak semmi közük a nemzetbiztonsághoz" - mondta Edward Snowden
Arra a kérdésre, hogy mi indíttatta a titkos minõsítésû dokumentumok kiszivárogtatására, az NSA egykori szerzõdéses munkatársa azt mondta, a fordulópont az volt, amikor megállapította, hogy James Clapper hírszerzési igazgató eskü alatt hazudik egy kongresszusi meghallgatáson. "Menthetetlen az a titkosszolgálat, amely azt gondolja, hogy hazudhat a nyilvánosságnak és a törvényhozóknak, akik számítanak rá és szabályozzák a tevékenységét. Amikor ez világossá vált, tudtam, hogy nincs visszaút."
Edward Snowden az interjúban kizárta, hogy a jelenlegi körülmények között visszatér hazájába. Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök szerint haza kellene térnie, hogy bíróság elõtt tisztázza magát, kiemelte, hogy szerinte Obama csúsztat, hiszen nem nyilvánosan mûködõ bíróság vagy esküdtszék elõtt folytatott eljárás várna rá, hanem egy "kirakatper", amelyet az 1918-ból származó kémkedés elleni törvény alapján folytatnának le. Ez a jogszabály pedig nem azzal a szándékkal készült, hogy közérdekbõl titkos adatokat nyilvánosságra hozó személyek ügyében alkalmazzák, hanem külföldi hatalmakat szolgáló kémek felelõsségre vonására.
Ugyanakkor "nagyon üdvözölném, ha beszélhetnénk arról, miként lehet lezárni ezt az ügyet valamennyi oldal számára kielégítõ módon"- tette hozzá.
Edward Snowden tavaly májusban szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat az NSA-tõl. Ezért az Egyesült Államokban azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel.
Az informatikus augusztusban egy évre menedékjogot kapott Oroszországban. Az elsõ televíziós interjút december végén adta. Összesen hatórányi beszélgetést rögzítettek, ebbõl az ARD egy 30 perces összeállítást sugárzott vasárnap. Az anyagból dokumentumfilm is készül.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!