Külföld |
---|
(MTI) - Véglegesítették az elõre hozott szerbiai parlamenti választásokon részt vevõ pártok listáját, a szerb média viszont nem ezzel, hanem a kampány "szürkeségével" foglalkozott csütörtökön. | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Megkezdõdtek Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai
MTI
2014 January 21, Tuesday
(MTI) - Megkezdõdtek kedden Brüsszelben Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek elõreláthatólag évekig tartanak majd.
|
(MTI) - Megkezdõdtek kedden Brüsszelben Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek elõreláthatólag évekig tartanak majd.
A hivatalosan kormányközi konferencia keretében rendezett nyitó ülésre Szerbia Ivica Dacic miniszterelnök által vezetett delegációval érkezett, és mind a 28 tagállam képviseltette magát. Magyarország nevében Gyõri Enikõ, a külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára vett részt a szerb csatlakozási tárgyalássorozat megkezdésén. A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértõi szinten folyik majd, és az unió részérõl a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételérõl és érvényesítésérõl. E fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében elõre veszik ezeket a nehéz témákat, és mielõbbi eredményekre törekednek ezekben a kérdésekben. Ez az unió részérõl tárgyalási stratégiaváltást jelent: korábban zömmel úgy idõzítették az egyes fejezetek áttekintését, hogy elõbb a könnyebb témákban tudjanak eredményeket felmutatni és "sikerélményt szerezni" - most viszont "mielõbb túl akarnak esni a nehezén". A tárgyaláskezdés után tartott sajtótájékoztatón Stefan Füle, a bõvítési kérdések ügyében illetékes EU-biztos történelminek nevezte a napot, Ivica Dacic pedig úgy vélekedett, hogy ez a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta, hiszen az ország - amely egykor "nyugatibbnak" számított a többi kommunista országnál, azután azonban rengeteg idõt vesztett és lemaradásba került - most végre elindult az úton az európai nemzetek közössége felé. A szerb kormányfõ kitért arra, hogy e hivatali minõségében több tucat alkalommal járt már Brüsszelben, ahol az unió közvetítésével megbeszéléseket folytatott Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel a Belgrád-Pristina viszony normalizálásáról, amit az unió a szerb csatlakozási tárgyaláskezdés elõfeltételévé tett. Az, hogy a koszovói állami függetlenséget el nem ismerõ Szerbia miként alakítja viszonyát egykori tartományával, nem csupán a tárgyaláskezdéshez volt elõfeltétel, hanem a tárgyalási folyamat során is szempont. Mint Gyõri Enikõ fogalmazott magyar újságíróknak nyilatkozva, a Pristina-Belgrád párbeszéd ügye "ott lebeg a teljes csatlakozási folyamat fölött". Azt azonban a tárgyalási felhatalmazás tavaly decemberi kidolgozása során sikerült elhárítani - mondta a magyar EU-ügyi államtitkár -, hogy "bármelyik pillanatban minden megállítható legyen" a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon a szerb-koszovói viszony alakulása miatt. Ezzel arra utalt, hogy voltak olyan EU-tagállamok - az egyeztetéseket ismerõ elemzõk szerint fõként Németország és Nagy-Britannia -, amelyek azt szerették volna, ha minden egyes tárgyalási fejezeten belül helyet kapnak koszovói vonatkozású kritériumok. A másik végletes álláspont az volt, hogy a Koszovóval való szerb viszony normalizálásának kritériuma csupán az "egyebek" jelzésû 35. fejezetben fogalmazódjon meg. Ehhez képest olyan kompromisszum született, amely az átfogó értékelés szintjén a 35. fejezetben helyezi el a szerb-koszovói viszony rendezésének követelményét, ugyanakkor viszont az egyes fejezetekben is az adott témának megfelelõ súllyal kezeli a "koszovói aspektust". Ahhoz, hogy elmarasztalják Szerbiát a Koszovóval való viszonyának normalizálása ellen ható valamilyen esetleges lépése miatt, és ezért leállítsák az EU-csatlakozási tárgyalásokat, a 28 tagországot tömörítõ EU-ban minõsített többségre kell szert tennie az erre irányuló javaslatnak. Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elõsegítse Szerbia EU-csatlakozási folyamatát - hangsúlyozta Gyõri Enikõ. "Azt mondtam a szerb miniszterelnöknek, hogy Isten hozta a szomszédot a tárgyalóasztalnál" - közölte. Értékelése szerint a szerb EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mérföldkõnek számít a Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolatában. Az államtitkár emlékeztetett arra: Magyarország soha egy percig sem hagyott kételyt afelõl, hogy szeretné, ha a szomszédai annak a közösségnek lennének a részesei, amelyhez õ maga is tartozik, lassan immár tíz éve. "Mindannyian tudjuk, hogy a magyar-szerb viszony nem volt a történelem során egyszerû kapcsolatrendszer. Vannak problémáink, ügyeink, amelyeket meg kell oldani" - jelentette ki Gyõri Enikõ. Kiemelte azt is, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelõ kezelését, és hogy az "nem kétoldalú, hanem európai ügy". A magyar EU-ügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia, ahol "nem olyan régen még háború dúlt", jelentõs változásokon ment át az elmúlt tíz évben. Ez szerinte "azt mutatja, hogy az uniós csatlakozás perspektívájának nagyon komoly átalakító ereje van".
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!