(MTI) - Magyarország mielõbb szeretnĂ© kiĂrni az Ăşj uniĂłs pályázatokat, amelyek várhatĂłan Ă©v közepĂ©n már meg is jelennek - derĂĽlt ki a Szabad EurĂłpa Vitanapok konferenciasorozat pĂ©nteki budapesti rendezvĂ©nyĂ©n.
    CsĂ©falvay Zoltán, a Nemzetgazdasági MinisztĂ©rium (NGM) gazdaságstratĂ©giáért felelõs államtitkára elmondta: Magyarország a kormány jĂłváhagyását követõen várhatĂłan január vĂ©gĂ©n hivatalosan is benyĂşjtja az EurĂłpai Bizottságnak a 2014-2020-as fejlesztĂ©si idõszak fejlesztĂ©si stratĂ©giájának irányait, keretĂ©t meghatározĂł partnersĂ©gi megállapodást, Ă©s február vĂ©gĂ©n az operatĂv programok tervezetĂ©t is beadja.
    Kiemelte: a tagállamok április 22-ig nyĂşjthatják be formálisan is a partnersĂ©gi megállapodást, majd további 3 hĂłnapjuk van az operatĂv programok beadására. A magyar kormány cĂ©lja, hogy ez a folyamat minĂ©l gyorsabb legyen, mert annál hamarabb ki lehet Ărni a pályázatokat - tette hozzá.
    Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztési programokért felelõs helyettes államtitkára azt mondta: az év közepén elindulhatnak az új pályázatok, de kis kockázatú, kisebb értékû pályázatok várhatóan már tavasszal megjelennek.
    CsĂ©falvay Zoltán kiemelte, hogy szigorodtak a makrogazdasági kritĂ©riumok az elõzõ programozási idõszakhoz kĂ©pest, ezenkĂvĂĽl minden országnak azt a közös cĂ©lt kell segĂtenie, hogy EU globális versenykĂ©pessĂ©ge tovább erõsödjön.
    Az elindult Ăşj tervezĂ©si idõszakban a források 60 százalĂ©kát közvetlenĂĽl gazdaságfejlesztĂ©sre szeretnĂ© fordĂtani Magyarország, mĂg az elõzõ, 2007-2013-as idõszakban csak a források 16 százalĂ©ka jutott erre. A legtöbb forrás - várhatĂłan mintegy 1100 milliárd forint - a foglalkoztatás ösztönzĂ©sĂ©re jut 2014 Ă©s 2020 között, de jelentõs forrás jut a kis- Ă©s közepes vállalkozások (kkv-k) versenykĂ©pessĂ©gĂ©nek javĂtására is - ismertette CsĂ©falvay Zoltán.
    Jelezte: a GazdaságfejlesztĂ©si Ă©s InnováciĂłs OperatĂv Program lesz a legnagyobb operatĂv program 2740 milliárd forintos kerettel; a források jelentõs rĂ©szĂ©t kkv-k fejlesztĂ©sĂ©re fordĂtják, de fontos lesz többek között a kutatás-fejlesztĂ©s, az innováciĂł, az infokommunikáciĂłs szektor fejlesztĂ©se.
    CsĂ©falvay Zoltán kiemelte: az elõzõ idõszakhoz kĂ©pest nagyobb szerepet juttatnának a pĂ©nzĂĽgyi, vagyis a visszatĂ©rĂtendõ eszközöknek, - pĂ©ldául kedvezmĂ©nyes hiteleknek, garanciáknak - amelyeknek köszönhetõen pĂ©ldául Ă©vente 100 ezer lakás energiahatĂ©kony felĂşjĂtását lehet majd elõsegĂteni.
    Deutsch Tamás eurĂłpai parlamenti kĂ©pviselõ hangsĂşlyozta: az uniĂłs kohĂ©ziĂłs politika a tagállamok közötti szolidaritás legfõbb megtestesĂtõje, egy olyan befektetĂ©si politika, amely a versenykĂ©pessĂ©g növelĂ©sĂ©t, a munkahelyteremtĂ©st, Ă©s a fenntarthatĂł növekedĂ©s kialakĂtását segĂti.
    A 2014. január elsejĂ©tõl bekövetkezett változásokrĂłl szĂłlva kifejtette: a regionális politikában a korábbi 3 cĂ©lkitĂ»zĂ©s helyett kettõt határoztak meg : beruházások növekedĂ©sĂ©t Ă©s munkahelyteremtĂ©st, valamint az eurĂłpai terĂĽleti egyĂĽttmĂ»ködĂ©st. Az EU több mint 270 rĂ©giĂłját három kategĂłriába osztották, Ăgy jött lĂ©tre a kevĂ©sbĂ© fejlett, átmeneti valamint fejlett rĂ©giĂłk csoportja az alapján, hogy az EU egy fõre jutĂł átlagos GDP-je 75 százalĂ©kának jelentõsen alatta marad, megközelĂti, vagy elĂ©ri az adott ország egy fõre jutĂł GDP-je - ismertette.
    Deutsch Tamás szĂłlt arrĂłl is, hogy az EU2020 stratĂ©giával valĂł összhang megteremtĂ©se Ă©rdekĂ©ben gyökeresen átalakult az uniĂł kohĂ©ziĂłs politikája a 2014-tõl kezdõdõ idõszakra: 11 tematikus cĂ©lkitĂ»zĂ©st határoztak meg, amelyeket a fejlesztĂ©si programoknak szolgálniuk kell. A kĂ©pviselõ kiemelte: a kohĂ©ziĂłs források hatĂ©kony felhasználása Ă©rdekĂ©ben több pĂ©nzĂĽgyi feltĂ©telt határoztak meg, Ă©s makrogazdasági feltĂ©telek is vannak, ugyanakkor csak nagyon szĂ»k körben Ă©s nagyon szigorĂş feltĂ©telrendszer mellett van lehetõsĂ©ge az EurĂłpai Bizottságnak arra, hogy bizonyos makrogazdasági mutatĂłk esetĂ©ben a korábban a tagállamok által vállalt feltĂ©telek nem teljesĂtĂ©sekor felfĂĽggessze az uniĂłs forrásokat.
    Hangsúlyozta: a 2014-2020 közötti idõszakban az egy fõre jutó kohéziós támogatási összegek tekintetében Magyarország a 28 tagállamból a második helyen végzett.
    Csepreghy Nándor elmondta: levonták a megfelelõ tanulságokat az elõzõ programozási idõszakbĂłl, Ă©s szĂĽksĂ©g volt az uniĂłs forrásokat koordinálĂł intĂ©zmĂ©nyrendszer átalakĂtására is.
    FelhĂvta a figyelmet arra, hogy a regionális fejlesztĂ©si ĂĽgynöksĂ©geket az adott rĂ©giĂłkban Ă©rintett megyĂ©k vettĂ©k át, Ă©s ezek alkotják meg a fejlesztĂ©si programokat.
    Csepreghy Nándor Ăşgy fogalmazott, a fejlesztĂ©spolitikai rendszerben is rezsicsökkentĂ©s volt: a jövõben kizárĂłlag elektronikus Ăşton lehet benyĂşjtani a pályázatokat, Ăgy akár nullára is csökkenhet az adminisztratĂv okokbĂłl törtĂ©nõ elutasĂtások száma, Ă©s rövidĂteni lehet a határidõket. HozzáfĂ»zte, hogy a korábbi, átlagosan 600-700 napot (a pályázat kiĂrásátĂłl a kifizetĂ©sig ennyi idõ telt el) közel a felĂ©re szeretnĂ©k csökkenteni. A teljes pályázati rendszerben olyan adatbázis használnak, amely össze van kapcsolva más állami adatbázisokkal, Ăgy csökken a beadandĂł dokumentumok köre - ismertette a helyettes államtitkár.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!