Külföld |
---|
(MTI) – A nullával egyenlõ az esélye annak, hogy a Rosznyeft vagy más orosz vállalat vásárolhatja meg az INA részvényeit, mivel az Egyesült Államok, a NATO és az EU kemény politikai és gazdasági szankciókat kíván bevezetni Oroszország ellen az ... | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Horvátországban az uniós csatlakozás jegyében telt a múlt év
MTI
2014 January 03, Friday
(MTI) - Az európai uniós csatlakozás jegyében, az integrációs várakozások és csalódások egyvelegében, a recesszióból való kilábalás igyekezetében telt a múlt év Horvátországban.
|
(MTI) - Az európai uniós csatlakozás jegyében, az integrációs várakozások és csalódások egyvelegében, a recesszióból való kilábalás igyekezetében telt a múlt év Horvátországban.
Zágráb 2003-ben nyújtotta be a hivatalos csatlakozási kérelmét, és tavaly július 1-én lépett be az Európai Unióba. A várva várt csatlakozást hosszú évek fáradságos munkája, a háborús múlttal való gyötrelmes leszámolás, a korrupció elleni kemény harc és a jogharmonizáció sok aprómunkával járó folyamata elõzte meg. Ahogy közelgett a tényleges csatlakozás, úgy csökkent a horvátok lelkesedése, és a múlt év elején „integrációs fásultság" vett erõt rajtuk. Míg az uniós csatlakozás elõtt 11 évvel, 2002-ben a polgárok több mint 80 százaléka támogatta a csatlakozást, fél évvel a tagság hivatalos elnyerése elõtt már csak mintegy 54 százalékos támogatottságot élvezett az unióba való belépést. Két hónappal a hivatalos csatlakozás elõtt tartott elsõ horvátországi európai parlamenti választás megdöbbentõ közöny mellett zajlott le, választási kampány szinte nem is volt az unió ajtaján kopogó 4,3 milliós adriai országban, és a polgárok alig 21 százaléka ment el szavazni - messze kevesebben voksoltak, mint más, unióba igyekvõ országokban. A közvélemény-kutatásokra rácáfolva a választást a jobboldali ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség vezette pártszövetség nyerte meg (a júniusi helyhatósági választáson a kormányzó szociáldemokrata-néppárti baloldali szövetség némileg tudott szépíteni a helyzetén). Sokan és sokat boncolgatták a közöny okait és az önfeledt öröm hiányát. Egyesek a döcögõ gazdasággal, mások a mélyen gyökerezõ korrupcióval magyarázták, illetve azzal, hogy Brüsszel négy éven át, 2005-tõl 2009-ig halogatta a csatlakozási tárgyalások kezdetét amiatt, hogy Zágráb nem mûködött együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A horvát csatlakozási folyamat ezt követõ fináléja azonban arra az idõre esett, amikor az Európai Unió történelme legsúlyosabb válságát élte, és gazdasági elemzõk sokasága az euró összeomlását jósolta. Az európai gazdasági hanyatlást saját bõrén érezte Horvátország, hiszen kivitelének 60 százaléka az uniós országokba irányul. A 30 ezres szerémségi Vukováron - amely az 1991-es háború egyik legsúlyosabb mészárlásának volt a színhelye - tavasz óta zajló események híven mutatták, hogy a háborús múlt nyomai nem tûntek el, és a nemzetiségi ellentétek máig nagy terhet jelentenek a horvát társadalomnak. A kétnyelvû, latin betûs horvát és cirill betûs szerb táblák bevezetése elleni "hazafias" hangok messze túlhallatszottak a kisváros határain, országos üggyé dagadt a látszólag ártatlan feliratok elhelyezésének a szándéka a hivatalos intézményeken. A balközép kormány a hatályos törvénnyel összhangban a feliratok elhelyezéséhez ragaszkodott, a jobboldali ellenzék pedig ellene hergelte a tüntetõket és moratórium bevezetését szorgalmazta. Nagy tömegeket megmozgató tüntetések voltak Zágrábban is, a politikai vezetõk pedig hasztalan próbálkoztak az indulatok csillapításával. A felfokozott hangulatban sokan megrökönyödéssel fogadták, hogy a hágai törvényszék kimondta ítéletében: hat, hosszú börtönbüntetéssel sújtott boszniai horvát vezetõ az akkori horvát állami vezetéssel bûnszövetkezetben háborús bûnöket követett el, amelyek célja a boszniai etnikai tisztogatás volt. A bûnszövetkezetben Hága szerint Franjo Tudjman néhai horvát államfõ, a modern független Horvátország alapítója, a "nemzet atyja" is részt vett, akit máig nagyon sokan szinte szentként tisztelnek a hazájában. Az uniós csatlakozási tárgyalások idején beígért korrupció elleni hadjáratnak idén is voltak áldozatai. Egykori vezetõ politikusok kerültek a vádlottak padjára, köztük Berislav Roncevic volt védelmi miniszter és helyettese, Ivo Bacic. A közfigyelmet viszont leginkább továbbra is Ivo Sanader volt miniszterelnök elleni bírósági ügyek sorozata kötötte le. Köztük is a legnagyobb visszhangja volt és van a korábban állami kézben lévõ olajipari vállalat, az INA eladásához köthetõ ügynek. Az INA többségi tulajdona a magyar Molhoz került, a horvát ügyészség pedig azzal gyanúsította meg Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hogy megvesztegette Ivo Sanadert, tízmillió eurót fizetett neki azért, hogy vállalata megszerezze az INA irányítását. Ezt a magyar cég a leghatározottabban tagadta. Sanadert nem jogerõsen tíz év börtönbüntetésre ítélték, Hernádi ellen pedig vizsgálati fogságot rendeltek el, és Interpol-körözést adtak ki. Néhány napra rá a magyar kormány az INA-részvények eladásának elõkészítésére kérte fel a magyar olajtársaság menedzsmentjét. Alig múlt el két-három hónap Horvátország uniós csatlakozása óta - amelyhez Magyarország talán nagyobb támogatást nyújtott, mint bármely más uniós állam -, a két, egymást stratégiai partnernek tartó szomszédos ország kapcsolataira súlyos teherként kezdett nehezedett a Mol-INA-ügy. Az év záróakkordja volt Horvátországban a december elején tartott, nagy visszhangot keltõ népszavazás, amelyen a polgárok nagy többsége támogatta az alkotmány módosítását az azonos nemûek házasságának tilalmáról. A horvát gazdaság helyzetében közben kevés irigylésre méltó dolog történt. Az ország már ötödik egymást követõ éve recesszióban volt, a GDP a múlt év elsõ felében 1,1 százalékkal zsugorodott az elõzõ év azonos idõszakával összevetve. A munkanélküliség húsz százalék között mozgott, csökkent az ipari termelés, elmaradtak a várt külföldi beruházások. Közben a lakosság több mint 20 százaléka a szegénységi küszöb alatt élt, az uniós tagság támogatóinak egy része az európai munkaerõpiachoz való hozzáférésben látta a csatlakozás legfõbb elõnyét. A pénzügyminiszter is elismerte: Horvátország gazdaságilag felkészületlenül lépett be az unióba, és az elkövetkezõ tíz évben nem is tudja teljesíteni a maastrichti kritériumokat.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!