(MTI) - Nagy meglepetések nélküli évet zárnak a németek, a politikától a gazdaságon át a labdarúgásig hosszú távú folyamatok haladtak tovább vagy értek be 2013-ban. Németország továbbra is Európa vezetõ gazdasági hatalma, az pedig az idén sem dõlt el, hogy a nemzetközi politikában vállalja-e a "jóindulatú hegemón" szerepét.
    2013 választási Ă©v volt NĂ©metországban. A felmĂ©rĂ©sek már a szeptemberi parlamenti választás elõtt egy Ă©vvel is azt mutatták, hogy a lakosság többsĂ©ge nagykoalĂciĂłt akar, elĂ©gedetlen a kisebbik kormánypárttal, a liberális FDP-vel Ă©s politikai stabilitásra vágyik. Az FDP támogatottsága már a 2009-2013-as ciklus elsõ felĂ©ben az 5 százalĂ©kos parlamenti bejutási kĂĽszöb alá sĂĽllyedt, Ă©s vĂ©gĂĽl ki is esett a BundestagbĂłl, a törvĂ©nyhozás alsĂłházábĂłl, ahol a konzervatĂv CDU/CSU pártszövetsĂ©g Ă©s a szociáldemokrata párt (SPD) egyĂĽtt csaknem 80 százalĂ©kos többsĂ©get szerzett. EnnĂ©l nagyobb, stabilabb többsĂ©gre támaszkodĂł kormánya 1969 Ăłta nem volt NĂ©metországnak.
    A CDU/CSU Ă©s az SPD nagykoalĂciĂłja gondoskodni akar arrĂłl, hogy a nĂ©met emberek a ciklus vĂ©gĂ©n, 2017-ben "mĂ©g jobban Ă©ljenek, mint ma" - emelte ki Angela Merkel a koalĂciĂłs szerzõdĂ©s aláĂrásakor. Elemzõk szerint ez a gyakorlatban az elĂ©rt eredmĂ©nyek megõrzĂ©sĂ©t jelenti, a kormány nem tervez mĂ©lyrehatĂł reformokat, hanem kisebb kiigazĂtásokra kĂ©szĂĽl Ă©s halad az Ăşton, amelyen NĂ©metország elindult a kĂ©tezres Ă©vek elejĂ©n.
    Számos elemzõ szerint NĂ©metország nagy szerencsĂ©je, hogy a szociális rendszer Ă©s a munkaerõpiac reformját jĂłval a világgazdasági válság elõtt elkezdtĂ©k, Ă©s hogy Ă©ppen azokban az ágazatokban erõs, amelyek termĂ©kei iránt kiemelkedõen nagy a kereslet a feltörekvõ gazdaságokban, pĂ©ldául BrazĂliában vagy KĂnában. Ezek az ágazatok az autĂłgyártás, a vegyipar Ă©s a gĂ©pgyártás.
    A nĂ©met gazdaság Ăgy a világmĂ©retĂ» válság eddigi legsĂşlyosabb szakasza, 2009 Ăłta Ă©vrõl-Ă©vre bõvĂĽl. Az idĂ©n a munkanĂ©lkĂĽlisĂ©g törtĂ©nelmi mĂ©lypontra sĂĽllyedt, a foglalkoztatottság minden korábbinál magasabbra emelkedett. Az államháztartás hiánya várhatĂłan GDP-arányosan 0,35 százalĂ©k körĂĽl alakul, mĂg az államadĂłsság a legutĂłbbi, elsõ fĂ©lĂ©vi adatok szerint 34 milliárd eurĂłval csökkent Ă©ves szinten.
    A frankfurti tõzsdĂ©n jegyzett legnagyobb nĂ©met rĂ©szvĂ©nytársaságok DAX-30 indexe a karácsony elõtti utolsĂł kereskedĂ©si napon törtĂ©nelmi csĂşcson, csaknem 9500 ponton zárt, Ă©s a ZDF közszolgálati televĂziĂł felmĂ©rĂ©se szerint a nĂ©metek majdnem háromnegyede, 72 százalĂ©ka Ăşgy vĂ©li, hogy 2013 jĂł Ă©v volt.
    Mindennek alapján indokoltnak tĂ»nik a helyzet konzerválására, az állagmegĂłvásra törekvõ kormányzati stratĂ©gia, de vannak, akik ennĂ©l többet várnak az Ăşj nĂ©met kormánytĂłl. Az Economist cĂmĂ» brit gazdasági hetilap 1999-ben mĂ©g EurĂłpa beteg emberĂ©nek nevezte NĂ©metországot, az idĂ©n viszont "A kelletlen hegemĂłn" cĂmmel közölt elemzĂ©st az EU legbefolyásosabb tagjának helyzetĂ©rõl. Az Economist szerint az utĂłbbi Ă©vek folyamatai alapján "már nem az a kĂ©rdĂ©s, hogy NĂ©metország kĂ©pes lenne-e vezetni EurĂłpát egy jobb jövõ felĂ©, hanem az, hogy van-e benne elĂ©g akarat ehhez". Legkorábban 2014-ben derĂĽlhet ki, hogy mi a válasz a kĂ©rdĂ©sre.
    NĂ©metországban 2000-ben sokkhatást váltott ki az elsõ PISA-felmĂ©rĂ©s. A világ legfejlettebb országait tömörĂtõ gazdasági szervezet, az OECD nemzetközi tanulĂłi teljesĂtmĂ©nymĂ©rĂ©si programjának kutatása kimutatta, hogy a nĂ©met diákok gyengĂ©n teljesĂtenek, elsõsorban az olvasásban Ă©s a szövegĂ©rtĂ©sben. Az Ăşgynevezett PISA-sokk hatására reformok sorát indĂtották el. A munka az idĂ©n decemberben ismertetett Ăşj PISA-felmĂ©rĂ©s szerint eredmĂ©nyes volt, a nĂ©met diákok a háromĂ©venkĂ©nt vĂ©gzett kutatás törtĂ©netĂ©ben elõször az összes vizsgált szempont alapján jobban teljesĂtenek, mint az OECD-átlag.
    Az idén az oktatás mellett még számos területen hasonló mintázatot lehetett megfigyelni: korábban indult folyamatok következményei, eredményei mutatkoztak meg.
    Az eurĂłpai klublabdarĂşgásban pĂ©ldául mĂ©g soha nem fordult elõ, hogy kĂ©t nĂ©met csapat jut be az elsõ számĂş torna, a Bajnokok Ligája döntõjĂ©be. A Bayern MĂĽnchen Ă©s a Borussia Dortmund sikere a legtöbb szakĂ©rtõ szerint az egĂ©sz nĂ©met labdarĂşgás ĂĽnnepe, Ă©s az ezredfordulĂł körĂĽl elindĂtott reformok eredmĂ©nyessĂ©gĂ©t mutatja.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!