(MTI) - Sikeres volt a magyar külpolitika az elmúlt évben, mert minden fontosabb területen elõrelépést ért el a diplomácia, és a Magyarországgal szembeni támadásokat döntõ részben sikerült elhárítani - mondta Martonyi János külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában.
A tárcavezetõ kiemelte: az év legnagyobb sikerét a Közép-Európa-politikában, a szélesebb értelemben vett szomszédságpolitikában érték el, eredményesen erõsítették tovább Közép-Európát. Magyarország idén tölti be a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnöki posztját, valamint júliustól egy éven át a visegrádi csoport élén is áll, vagyis közép-európai év van a magyar diplomáciában.
Meglátása szerint a magyar V4-elnökség elsõ féléve alatt is erõsebb, ismertebb lett az együttmûködés, és ez a tendencia remélhetõleg jövõre is folytatódik. A visegrádi csoport iránt egyre komolyabb érdeklõdés mutatkozik Európában és a világban - tette hozzá.
Martonyi János hangsúlyozta, hogy Közép-Európának megfelelõ a gazdasági háttere, mivel Európa legdinamikusabban fejlõdõ térsége. A visegrádi országoknak pedig kifejezetten fontos az együttmûködésük erõsítése, így erõteljesebben érvényesíthetik érdekeiket - mutatott rá.
Közép-Európa külgazdasági szempontból is fontos Magyarországnak - jegyezte meg -, mivel a kivitel 30 százaléka a KEK országaiba irányul.
A külügyminiszter kijelentette: a szomszédos országokkal vannak viták, és ezeket "nem söpörjük a szõnyeg alá". Úgy fogalmazott, hogy a szomszédos országokkal kialakított viszony "változó", nagyban függ például attól, hogy az adott országban milyen kormány van.
Azt mondta, 2013-ban a legkedvezõbben Szerbiával alakultak a kapcsolatok, fõként nemzetpolitikai szempontból, és Szlovákia esetében is sok eredményt értek el a gazdasági együttmûködésben vagy a határátkelõk megnyitásával. Azonban az állampolgárság szabályozásával kapcsolatban nem sikerült elõrelépni, Nyitott kérdés még a magyar iskolák számát csökkentõ új szlovák közoktatási törvény ügye, másként látják a kollektív jogokat a két országban, és a Benes-dekrétumok helyzetére is keresik még a megoldást - sorolta.
Martonyi János kiemelte: a magyar nemzetpolitikai célok akkor valósíthatók meg, ha a lehetõ legjobb együttmûködést alakítja ki Magyarország a szomszédaival, és ezt segíti a közép-európaiság gondolata.
Az Európai Unióról szólva a tárcavezetõ elmondta: kedvezõ fordulat volt az idén a következõ többéves költségvetés elfogadása. Magyarország nettó pozíciója, vagyis a befizetések és a támogatások egyenlege alapján a második helyen áll a tagállamok között, összesen 25 milliárd, vagyis fejenként 2500 euró jut az országnak. A tárgyalásokon sikerült az Európai Bizottság eredeti javaslatánál jobb eredményt elérni - közölte. Hozzáfûzte: "a pénz meglesz, most már csak el kell költeni a lehetõ leggyorsabban és a legjobban".
A sikerek között említette, hogy Magyarország kilépett a túlzottdeficit-eljárásból. Most már a bizottság is látja, hogy az ország komoly haladást ért el az egyensúly helyreállításában és a növekedésben - vélekedett.
Ugyancsak üdvözölte, hogy a bõvítési fáradtság ellenére folytatódik az EU bõvítése, hiszen ez a magyar diplomácia célja is. Nagy siker Horvátország uniós csatlakozása, és az, hogy Szerbia januárban megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország érdeke az EU bõvítése nyugat-balkáni országokkal.
Martonyi János azt mondta, Magyarország nem euroszkeptikus, hanem eurorealista, vagyis úgy látja, hogy míg bizonyos területeken mélyíteni kell a tagállamok együttmûködését, máshol erre nincs szükség. Nem jó, ha egy európai intézmény az alapszerzõdéseket figyelmen kívül hagyva próbálja növelni a hatáskörét a tagállamokkal vagy más intézményekkel szemben - közölte. Megjegyezte: ez nem segíti az integrációt, és ellenérzést kelt mind a tagállamokban, mind a polgárokban.
Arra is kitért, hogy a Magyarországgal szembeni támadásokat sikerült elhárítani, és az év utolsó szakasza lényegesen nyugodtabb volt, mint az elsõ kétharmada. Ennek oka, hogy a kormány és a diplomácia a megfelelõ fórumokon jól képviselte a magyar álláspontot, továbbá a támadások "kifulladtak", mert azok az állítások, amelyekre épültek, hamisnak bizonyultak - mondta. Hozzátette: mindig lesznek támadások, különösen a jövõ évi kampány idején, de "a siker mindig legitimál".
A külügyminiszter a keleti nyitással kapcsolatban kifejtette: Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, így érdeke a nyitott világgazdaság, a szabadkereskedelem. Az országnak hatalmas külkereskedelmi többlete van, idén - a világon egyedülálló módon - meghaladja a GDP 7 százalékát. A kormány célja, hogy növelje az Európán kívüli kivitelt. A diplomácia dolga, hogy tovább javítsa a gazdasági együttmûködés feltételeit - közölte.
Martonyi János emlékeztetett: a Külügyminisztérium javasolta, hogy a korábbi tapasztalatokból kiindulva indítsanak nagyszabású ösztöndíjprogramot, és idén létre is jött a Stipendium Hungaricum.
Megjegyezte: a keleti nyitás sikerét jelzik a magas szintû látogatások is. Budapesten járt a vietnami, az indonéz és a szingapúri államfõ, és Orbán Viktor miniszterelnök Japánba és Indiába látogatott.
A jövõ évrõl a tárcavezetõ azt mondta, hogy a diplomácia kiemelt feladata lesz a választások politikai és jogi legitimációjának védelme. A pártpolitikai harcok nemzetközi szinten folytatódnak, ez nem rendkívüli, erre fel kell készülni - közölte. Véleménye szerint nem gond, hogy értékviták vannak a pártcsaládok között, de a tényeket nem lehet meghamisítani, és ha a viták hangneme visszafogottabb lenne, az mindenki elõnyére válna.
A külügyminiszter hangsúlyozta: a magyar diplomácia álláspontja világos, "tiszteletben tartjuk mindenki véleményét, de az igazunkat minden fórumon megvédjük".
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!