Jog |
---|
(MTI) - Demonstrációt hirdettek a Malév egykori munkavállalói március 29-re, a Malév 68. születésnapjára - közölte a Malév Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezetei az MTI-vel szerdán. | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Kúria: a bíróságok nem léphetnek ki a jogállami keretekbõl
MTI
2013 December 18, Wednesday
(MTI) - A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémákat okoznak, amelyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetõk, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekbõl - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói ...
|
(MTI) - A devizahitelek összetett, súlyos társadalmi problémákat okoznak, amelyek a hagyományos jogi eszközökkel nehezen kezelhetõk, a bíróságok azonban nem léphetnek ki a jogállami keretekbõl - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke újságírói kérdésre a legfelsõbb bírói fórum évzáró sajtótájékoztatóján, szerdán Budapesten.
Az igazságszolgáltatás függetlenségére célozva elhangzott az a kérdés is, hogy milyen nyomás nehezedett a devizahitelek ügyében a Kúriára. Ezzel összefüggésben a fõbíró azt hangsúlyozta: a bírói függetlenség garanciái évtizedek óta fennállnak és ma is mûködnek, ezt az alaptörvény is biztosítja. A közszereplõk felvetései fontos társadalmi jelenségekre hívják fel a figyelmet, a megnyugtató ítélethez hozzájárul annak társadalmi beágyazottsága, a közéletben elhangzó nyilatkozatok pedig a figyelemfelhíváson nem mentek túl, a bíróságokat nem befolyásolták - fûzte hozzá a Kúria elnöke. Arra a kérdésre, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos hétfõi jogegységi határozat mennyiben segítheti a sok ezer per elintézését, a fõbíró azt emelte ki: a döntés bizonyos alapvetõ kérdéseket lezár, így például, hogy a devizahiteles konstrukció önmagában az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt nem érvénytelen, ami azért fontos, mert sok kereset részben ezen alapszik. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetõje ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta: a jogegységi határozat kötelezõ a bíróságok számára, ezért megalkotása nagy felelõsség, csak kellõen kiérlelt elvi megállapításokat tartalmazhat, melyek segítik sok különféle konkrét ügy eldöntését, ám azokat a maguk bonyolultságában csak az adott ügyben eljáró bírák ítélhetik meg. Emiatt természetesen a jogegységi döntésbõl nem következik, hogy minden devizahitel érvényes, bizonyos esetekben a bírák ezután is dönthetnek úgy az adott ügy körülményei miatt, hogy az ott vizsgált szerzõdések egyes részletei vagy akár az egészük érvénytelen. Az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében a szakember azt hangsúlyozta, hogy elsõsorban az érvényessé nyilvánításra kell törekedniük a bíráknak, hiszen a szerzõdés teljes érvénytelensége nem érdeke egyik félnek sem, különösen az adósoknak nem, ugyanis akkor a tõketartozás nyomban esedékessé válik, ami különösen a lejárati idõ elején tartó adósoknak okozhat súlyos problémákat. Kérdésre válaszolva a Kúria kollégiumvezetõje kiemelte: többek között arról sem szólt a jogegységi döntés, hogy milyen árfolyamon kell elszámolniuk a feleknek, ha erre sor kerül. Vezekényi Ursula kúriai tanácselnök kérdésre válaszolva elmondta, várhatóan a tavasz folyamán megszülethet az unió luxembourgi székhelyû Európai Bíróságának az a döntése, amelyben a Kúria indítványára az árfolyamréssel kapcsolatban foglalnak állást, ami általában kihathat a devizahiteles szerzõdések tisztességtelenségének kérdéskörére is. Az egyoldalú szerzõdésmódosítás - kamat-, költség- és díjemelés - problémájával már egy évvel ezelõtt foglalkozott a Kúria. Arra a felvetésre, hogy a jogegységi határozat egyik mondata a jogszabályalkotás lehetõségére utal, egy újságíró szerint mintegy "biankó csekket" adva arra, hogy a jogegységi határozatot felülírva a jogalkotó határozzon a devizahiteles szerzõdések utólagos módosításáról, Darák Péter annyit mondott: a határozat csupán kijelölte, hogy mire alkalmas a bíró szerzõdésmódosítás, és mi az ami már túlmutat ezen. Hozzátette: a jogalkotói szerzõdésmódosítás lehetõségeirõl várhatóan az Alkotmánybíróság fog majd foglalkozni, hiszen ebben a témakörben a kormány néhány hete a testülethez fordult. Darák Péter a Kúria évzáró sajtótájékoztatóján beszámolt többek között arról, hogy elkészült a legfelsõbb bírói fórum középtávú intézményi stratégiája, amely nem csupán a Kúria erõsségeivel, de gyengéivel, problémáival is foglalkozik. A Kúria joggyakorlat-elemzõ csoportjai idén foglalkoztak többek között az uniós jog és a hazai jogalkalmazás problémáival, a vád törvényességének és a vád esetleges hiányosságai kiküszöbölésének kérdésével, a vagyonosodási vizsgálatokkal, a közigazgatási bírságokkal és a bírósági határozatszerkesztéssel, ami a fõbíró szerint alapvetõen megújítja a Kúria munkáját. Ez utóbbi témában egy nyelvészprofesszort és az egy színházi dramaturgot is bevontak a legfelsõbb bírói fórumon folyó munkába - tette hozzá a fõbíró. Ismertetése szerint a Kúriára idén több mint hatezer ügy érkezett, az összesen 83 kúriai bíró ugyanakkor több mint hétezer ügyet fejezett be, a felülvizsgálati eljárások idõtartama csökken, mintegy félszáz volt, ami valamivel több mint egy évig tartott. Az idén nyáron hatályba lépett új büntetõ törvénykönyv kapcsán a Kúria büntetõkollégiuma foglalkozott többek között a jogos védelem és a feltételes szabadságra bocsátás elvi kérdéseivel. A közigazgatási és munkaügyi kollégium vizsgálta az adótitok, a sztrájkjog és az új munka törvénykönyv egyes elvi kérdéseit. A polgári kollégium pedig foglalkozott a csõdtörvény és a fogyasztási szerzõdések kérdéseivel. Wellmann György elmondta, számukra 2013 a konszolidálódás éve volt a bírák nyugdíjazását követõ bizonytalan idõszak után.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!