(MTI) - Gyerekjáték volt a világ egyik leghíresebb festményének elrablása: nem kellett hozzá más, csak egy fehér köpeny, amelyet az alkotásokat másoló hobbifestõk viselnek. Vincenzo Peruggia 1911. augusztus 21-én sétált ki a Louvre-ból, hóna alatt a Mona Lisával, Leonardo da Vinci híres mosolyú nõi portréjával, amely aztán csak több mint két évvel késõbb - éppen száz éve - 1913. december 12-én került elõ újra.
A fiatal tolvajnak nem volt nehéz dolga: a rablás elõestéjén elrejtõzött a Louvre számos faliszekrényei közül az egyikben. A hobbifestõk rendszerint ilyen szekrényekben õrizték vásznaikat és palettáikat. Amikor következõ nap a takarítók elhagyták a termet, amelyben a Mona Lisát õrizték, elõbújt rejtekébõl, a kincset érõ zsákmányhoz ment, majd egyszerûen leakasztotta a falról. Mivel a kép, amely a híres mosolyú asszonyt ábrázolja, elég kicsi, mindössze 76,8-szor 53 centiméteres, egyszerûen a köpenye alá rejtette. Hétfõ volt, a Louvre zárva tartott.
Peuggia ismerte a párizsi múzeumot, 1910 októberétõl 1911 januárjáig üvegesként dolgozott, segített a Mona Lisa védõrétegének kialakításában is. Mindent alaposan kitervelt, csak egy dolog siklott félre: nem volt jó a kulcs a lépcsõházhoz, amelyen keresztül a tolvaj el akarta hagyni a Louvre-t. Vincenzo Peruggia tervei összeomlani látszottak, léptek zaját hallotta. A múzeum egyik bádogosa közeledett, az egyetlen ember, aki látta a tolvajt. A férfi udvariasan kinyitotta egy fogóval az ajtót Peruggiának, nem sejtve, miben segédkezik.
Van, ami még több mint száz év múltán sem világos. A Gioconda viszonylag kicsi ugyan, de nem könnyû. Leonardo jegenyefára festette a portrét, amely masszív fakeretet kapott, és üveg védte a látogatóktól. Vagyis felettébb nehéz volt egyetlen embernek, pláne hogy Peruggia kistermetû és sovány volt.
A rendõrség minden nyomnak és híresztelésnek utánament, még Pablo Picassót is kihallgatták, Guillaume Apollinaire szürrealista költõnek pár napot még tömlöcben is kellett töltenie. Picasso - akkoriban fiatal mûvész - ugyanis évekkel korábban megvásárolt egy kis ibériai szobrot, amelyet Apollinaire-nél hagyott, de kiderült, hogy az alkotást a Louvre-ból tulajdonították el.
A Mona Lisa nem bukkant fel, már a Louvre is feladta a reményt, a rejtélyes mosolyú nõ helyét pedig egy szakállas férfi vette át: Baldassare Castiglione olasz nemes Raffaello által festett portréja. Egy nap - 1913. november 29-én - aztán Alfredo Geri firenzei mûkereskedõ kapott egy levelet Peruggiától. A Leonardo néven aláírt levélben a tolvaj azt írta, vissza akarja adni Itáliának a képet. Cserébe félmillió lírát kér. A tolvaj december 12-re ígérte, hogy Firenzébe érkezik. Geri értesítette az Uffizi-képtár igazgatóját, Giovanni Poggit, akitõl segítséget remélt. Peruggia végül egy faládához vezette õket, amely a híres mûkincset rejtette - bár Poggiék elõször azt hitték, hamisítványt látnak.
A festmény azonban valódinak bizonyult, a múzeumigazgató értesítette a rendõrséget, Vincenzo Peruggiát elfogták. A bíróság elõtt azt mondta, azért lopta el a festményt, mert az Olaszországé - mint a Louvre minden itáliai alkotása, amelyeket Napóleon hurcolt Franciaországba. Az, hogy az 1503 és 1506 között készült Mona Lisa már jó kétszáz évvel a korzikai elõtt Franciaországba került - I. Ferenc király vette meg -, nem érdekelte a tolvajt. Igaz, ami igaz, a Gioconda rövid ideig Napóleon hálószobájában is lógott.
Mielõtt a világhírû festmény visszakerült helyére a Louvre-ban, kiállították Olaszországban. A dél-európai ország épp ezért várta 2013-ra is, hogy Mona Lisa "hazalátogasson". Firenzében aláírásgyûjtéssel akartak nyomást gyakorolni Párizsra és a Louvre-ra, hogy adják kölcsön a titokzatos mosolyt. A múzeum azonban megtagadta a kérést, mondván: Mona Lisának nem tenne jót az utazás.
Ami pedig Vincenzo Peruggiát illeti, hét hónap szabadságvesztésre ítélték, szabadulásakor nagy tömeg fogadta üdvrivalgással. A tolvaj 1947-ben halt meg Franciaországban. Hogy tettét egyedül követte-e el vagy társakkal, hogy tényleg megpróbálta-e eladni a Giocondát Londonban, ahogy azt sokan híresztelték, valószínûleg már örökre olyan titok marad, amelyet csak Mona Lisa tudhat.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!