(MTI) - A nem hasznosított magánlakások szociális célú felhasználásával, szociális lakásügynökségek létrehozásával több tízezer család lakhatási gondjait lehetne enyhíteni. Erre a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity Magyarország által dolgozott ki modellt.
A közösségi bérlakásrendszer-modellnek az MTI-hez szerdán eljuttatott tervezete a kutatás készítõi szerint kiszámíthatóvá és fenntarthatóvá tenné a szociális célú bérlakásszektort, valamint jelentõsen csökkentené a lakástulajdonosok és a bérlõk kockázatait is.
Jelenleg a magyarországi családok 25-35 százalékát érinti a lakhatási szegénység - írták. Veszélyeztetettek a lakásvesztés közelébe sodródott rezsi- és hitelhátralékosok, a fiatal családok, amelyek rossz lakáshelyzetük miatt a gyermekvállalást is elhalasztják. Ide sorolják az állami gondoskodásból kikerülõ fiatalokat is, akik a családjuktól nem várhatnak támogatást, ezért nekik a biztonságos és megfizethetõ bérlakások adnának lehetõséget az önálló élet megteremtésére.
Az olcsó bérlakások elképzeléseik szerint segítenék az elköltözést a munkanélküliséggel sújtott területekrõl is, miként sok hajléktalan embernek is a jól mûködõ szociális bérlakásszektor jelentené a hajléktalanságból kivezetõ utat.
Az elemzés szerint csaknem 300 ezer családnak volna szüksége megfizethetõ bérlakásra. Mintegy félmillió magánlakás áll üresen, közülük legalább 100 ezer olyan jó elhelyezkedésû, megfelelõ minõségû lakás, amely akár szociális bérlakásként is hasznosítható lenne. A két szervezet ezért egy új típusú közösségi bérlakásrendszer bevezetését javasolja, amely a rászoruló családoknak elérhetõvé tenné, hogy bérbe vegyék az üresen álló magánlakásokat.
A lakástulajdonosok és a bérlõk között az e célból létrejövõ szociális lakásügynökségek közvetítenének, amelyek hosszú távú, legalább hároméves szerzõdést biztosítanak a bérlõnek és a bérbeadónak. A konstrukció biztos és folyamatos bevételt garantál a lakástulajdonosoknak, és elérhetõvé tesz olyan kedvezményeket, amelyek más bérbeadókat nem illetnek meg, beleértve az adókedvezményt, valamint az adóelengedést. A tervezet szerint az ügynökségek a szerzõdéses idõszakban garantálnák az ingatlan állapotának megõrzését is, a tulajdonosok ezért vállalnák, hogy a piaci lakbérnél olcsóbban adják bérbe lakásukat a szociális lakásügynökségnek.
A bérlõk számára a modell azért vonzó, mert kedvezõ áron, a piaci lakbér alatt, hosszú távra tudják kivenni a lakásokat, így biztonságosabbá és tervezhetõbbé válik az életük. A bérlõk rászorultságuk mértékében lakbértámogatásra is jogosultak lennének úgy, hogy a programba bekerülõ családok lakhatással kapcsolatos kiadásai ne haladják meg a jövedelmük 40 százalékát. A legnehezebb helyzetû családoknak az ügynökségek szociális munkát is biztosítanának.
A javaslat szerint az új típusú közösségi bérlakásrendszert egy központi szervezet, a Nemzeti Lakástársaság irányítaná és mûködtetné. A szervezet feladata lenne, hogy a kormányzat által meghatározott költségvetési keretek között megtervezze a programban elérendõ lakásszámot és költségeket, meghatározza a célcsoportokat és területi megoszlásukat. A szervezet pályázaton hirdetné meg a lakásügynökségek számára a lakástulajdonosok által felkínált lakásokat.
A modellt kidolgozó két szervezet hároméves kísérleti program elindítását javasolja, a kezdeti idõszakban 350-500 lakás és 10-15 szociális lakásügynökség létrehozásával és bevonásával. Számításaik szerint a mintaprojekt állami költsége évente 454 ezer forint lenne lakásonként. A terv kidolgozói a modell mûködési feltételeinek megteremtéséhez szükségnek tartanák egy új lakástörvény megalkotását is - zárul a közlemény.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!