(MTI) - Az emberek 80 százaléka a hírmûsorokból tájékozódik - ismertette a Nézõpont Intézet Médiamûhelyének elemzését Balatonalmádiban csütörtökön a Média Korrektúra Konferencián Antal Zsolt, a médiamûhely vezetõje. Elõadását öt televízió hírszekciójának vezetõje vitatta meg, akik a többi közt arra válaszoltak, kiolvasható-e az ország történelme a médiából.
Antal Zsolt a hírmûsorok bulvárosodásáról szóló elõadásában egy közvélemény-kutatás adatait ismertette. Eszerint a megkérdezettek 80 százaléka a rádiók és a televíziók hírmûsoraiból tájékozódik, 60 százalékuk naponta néz vagy hallgat híreket.
A lakosság mintegy 42 százaléka elkapcsol az õt nem érdeklõ hírekrõl, és nagyjából ekkora azok aránya is, akik nem néznek utána a tévében látottaknak, rádióban hallottaknak, így - mondta - a szerkesztõk felelõssége igen nagy.
Kialakulhat-e reális valóságértelmezés a hírmûsorok alapján? - tette fel a kérdést, majd megemlítette, hogy a leghosszabb hírmûsort a TV2 sugározza, azonban ez a csatorna az, amely igen jelentõs teret szentel a balesetekrõl, bûnügyekrõl és bulvártémákról szóló híreknek. Az RTL Klub Híradójára ez már kevésbé jellemzõ, és ugyan a közszolgálati médiában is megjelennek ezek a témák, de lényegesen kisebb számban.
A politika bemutatásában a közszolgálat teljesít lényegesen jobban - mondta, hozzátéve, a határon túli magyarsággal pedig csak a közmédia foglalkozik.
A kutató szerint ebben a helyzetben sem az átlagember, sem az állam nem lehet "bámészkodó", az emberekre legnagyobb hatást gyakorló médiatartalmakkal foglalkozniuk kell.
Elõadását követõen György Bence, a TV2 hírfõszerkesztõje, Kotroczó Róbert, az RTL Klub és Németh Szilárd az ATV hírigazgatója, Szikszai Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese és Gyukity István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap hírigazgató-helyettese beszélte meg az eredményeket. A többi közt azt, hogy rekonstruálható-e az ország elmúlt 24 éves történelme a hírmûsorok alapján.
György Bence úgy vélte, hogy az események kiolvashatók a médiából, és szerinte 99 százalékban ma is leírja a sajtó az ország történéseit. Gyukity István azonban úgy látta, egy híradóból nem kapható teljes kép a történésekrõl, csak egy "erõs keresztmetszet", míg Szikszai Péter azt mondta, hogy vannak adósságai az elmúlt két és fél évtizedbõl a médiának. Szerinte gyakran nem ástak a hírek mélyére, nem azonos erõvel és nem azonos mennyiségben foglalkoztak egyes témákkal, és nem akart mindenki dokumentálni, hanem inkább szórakoztatni.
Kotroczó Róbert szerint akkor jó a híradó, ha szociografikus elemeket is tartalmaz, kiderül belõle például az, hogyan éltek az emberek, ugyanakkor a híreket több nézõpontból kell bemutatni.
A híradók felépítésével kapcsolatban György Bence beszámolt arról, hogy az esti hírmûsorukban 10-12 százalékos a politikai, közéleti hírek aránya, mert álláspontjuk szerint nézõik ennyit igényelnek.
Kotroczó Róbert elmondta, az RTL Klub Híradójának közönsége magasabb iskolai végzettségû, magasabb keresetû, elsõsorban városban lakik. Szerinte például a határon túli téma körükben nem érdekes. Valószínûsítette azonban, hogy a választások idején hangsúlyosabban elõ fog kerülni ez a téma. Hozzátette ugyanakkor, hogy naponta mintegy húszpercnyi politikai hírt közölnek.
Gyukity István a közszolgálati csatornák híradójáról azt mondta, azok mindenkinek szólnak.
Az ATV szintén klasszikus híradóra törekszik, és kerüli a bulvárhíreket - közölte Németh Szilárd.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!