(MTI) - A NATO-nak az afganisztáni kivonulás után is készen kell állnia a jövõ válsághelyzeteinek kezelésére - mondta Alexander Vershbow, az észak-atlanti szervezet fõtitkár-helyettese az MTI-nek szerdán adott interjújában.
A fõtitkár-helyettes csütörtökön elõadást tart a XVII. Nemzetközi NATO-konferencián az Országházban, és ebbõl az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek.
Alexander Vershbow hangsúlyozta, nagyon idõszerû a tanácskozás megtartása, hiszen a következõ, jövõ évi NATO-csúcs elõtt lehetõséget nyújt arra, hogy megvitassák a szövetség céljait, amelyeket a NATO 2014 után, az afganisztáni misszió befejezését követõen tûzhet ki maga elé. Akkortól várhatóan a jelenleginél nagyobb hangsúlyt helyeznek a képességek bõvítésére, a gyakorlatozásra.
Úgy vélte, a jövõben valószínûleg nagyobb figyelem jut a NATO-tagállamokkal szomszédos térségek, a Közel-Kelet és Észak-Afrika biztonsági helyzetének javítására is.
A fõtitkár-helyettes beszélt arról is, hogy a gazdasági válság miatt a szövetség tagállamai hajlamosak visszafogni a védelmi kiadásaikat. Ugyan a válságból való kilábalás jelei már mutatkoznak, még sok kihívással kell szembenézniük az országoknak - tette hozzá.
Mint mondta, ebben a helyzetben új megoldásokat kell találni a védelmi képességek biztosítására, és erre jó példa a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttmûködése a védelmi képességek javítására és a költségek csökkentésére. Az afganisztáni szerepvállalás végeztével megmaradó forrásokat is a védelmi képességek javítására kell fordítani - jegyezte meg.
Alexander Vershbow hangsúlyozta, hogy Magyarország fontos szerepet vállal a NATO afganisztáni missziójában, segít talpra állni az országnak a gazdasági és társadalmi kihívások közepette és hozzájárul a helyi védelmi erõk kiképzéséhez is, amely feladat 2014 után még nagyobb figyelmet kap. Budapesti tárgyalásain Magyarország 2014 utáni afganisztáni szerepvállalásáról is szó lesz - mondta.
Azt is megemlítette, hogy Magyarország a Nyugat-Balkánon, Koszovóban is sokat tesz a biztonságért. A Nyugat-Balkán még értékelése szerint "befejezetlen ügy", és Magyarország segíthet a régió országainak, hogy közelebb kerülhessenek a NATO-hoz, illetve az EU-hoz.
Úgy vélte, Magyarország komolyan kiveszi részét a nemzetközi együttmûködésbõl, de aggodalomra ad okot a védelmi kiadások csökkentése, a források az ország GDP-jének egy százalékát sem érik el. A fõtitkár-helyettes ezért azt várja budapesti megbeszéléseitõl, hogy megismerheti Magyarország elképzeléseit arról, miként lehet a védelmi kiadásokat ismét növelni, hogy ezáltal biztosíthassák a NATO erejének megõrzését.
Alexander Vershbow hangsúlyozta, a NATO-t nemcsak a védelmi képességei, hanem a közösen vallott értékek is összetartják, hiszen demokratikus államok szövetsége. Mint mondta, bízik benne, hogy ezt Magyarország is szem elõtt tartja, mivel a szervezet éppen a demokratikus intézmények kiépítésében, megerõsítésében segít több országnak, abban a feladatban, amelyet Magyarország is végrehajtott a rendszerváltoztatáskor.
A NATO fõtitkár-helyettese elmondta, hogy meglátása szerint a lehallgatási botránynak nincs közvetlen hatása a szövetség tagállamainak együttmûködésére. A titkosszolgálatok eddig is fontos munkát végeztek a terroristatámadások megelõzéséért, és remélhetõleg az országok ennek figyelembevételével alkotnak véleményt az ügyben - fogalmazott, hozzáfûzve, hogy az országok közötti információcsere rendkívül fontos a terrorfenyegetettség visszaszorításához.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!