Már életében múzeumot nyitottak Kalasnyikovnak Oroszországban
MTI
2013 November 18, Monday
Már Ă©letĂ©ben mĂşzeumot nyitottak a hĂres gĂ©pkarabĂ©ly tervezõjĂ©nek, Mihail Kalsnyikovnak szĂĽlõfalujában, az oroszországi Altaji terĂĽleten.
|
(MTI) - Már Ă©letĂ©ben mĂşzeumot nyitottak a hĂres gĂ©pkarabĂ©ly tervezõjĂ©nek, Mihail Kalsnyikovnak szĂĽlõfalujában, az oroszországi Altaji terĂĽleten. Az idõs, 94 Ă©ves Mihail Kalasnyikov nem tudott rĂ©szt venni az Kurja nevĂ» faluban tartott ĂĽnnepi esemĂ©nyen, egĂ©szsĂ©gi állapota ezt nem engedte meg. Unokája Ă©s családja kĂ©pviselte õt Ă©s persze az izsevszki Kalasnyikov-konszern munkatársai is jelen voltak a megnyitĂłn. Az Altaji terĂĽlet honlapján az olvashatĂł, hogy a faházban lĂ©võ mĂşzeum kialakĂtását Alekszandr Karlin, a rĂ©giĂł kormányzĂłja kezdemĂ©nyezte. Szakemberek nĂ©gy Ă©vig dolgoztak az öt rĂ©szlegbõl állĂł kiállĂtĂłhely lĂ©trehozásán. A hĂres szovjet-orosz fegyvertervezõ gyermek- Ă©s ifjĂşkorát, a világhĂrĂ»vĂ© Ă©s rendkĂvĂĽl elterjedtĂ© vált gĂ©pkarabĂ©ly elkĂ©szĂtĂ©sĂ©nek törtĂ©netĂ©t Ă©s a tervezõ Ă©letĂştját is bemutatják.    Mihail Kalasnyikov számos szemĂ©lyes tárgyát átadta a mĂşzeumnak, köztĂĽk a neves amerikai Harvard Egyetemtõl kapott tiszteletbeli professzori talárját, valamint azt a levelet is, amelyben Hugo Chávez felmagasztalta az AK gĂ©pkarabĂ©lyt. A márciusban elhunyt venezuelai elnök 2009-ben oroszországi látogatása során szemĂ©lyesen köszöntötte fel 90. szĂĽletĂ©snapján az orosz tervezõt. Steven Seagal amerikai akciĂłfilmszĂnĂ©sz idĂ©n oktĂłber elejĂ©n járt Izsevszkben, Udmurtföld szĂ©khelyĂ©n, ahol a Kalasnyikovokat gyártják Ă©s levĂ©lben mondott köszönetet Mihail Kalasnyikovnak "mindazĂ©rt amit annak Ă©rdekĂ©ben tett, hogy legyõzzĂĽk a gonoszt, amely azoktĂłl származik, akik a szabadságunkra törnek". Mihail Kalasnyikov 1919. november 10-Ă©n szĂĽletett a Kazahsztánnal határos Altaji rĂ©giĂłban. A második világháborĂşban harckocsizĂłkĂ©nt szolgált, sĂşlyosan megsebesĂĽlt, majd a hátországban gyĂłgyult. Lábadozása során már megtervezett egy gĂ©ppisztolyt, de azzal mĂ©g nem Ă©rt el sikert. A háborĂş után azonban elkĂ©szĂtette máig hĂres automata fegyverĂ©t.    Az altábornagyi rangban lĂ©võ, számos magas állami kitĂĽntetĂ©ssel Ă©s kĂĽlföldi elismerĂ©ssel rendelkezõ konstruktõr 80 Ă©ves koráig dolgozott a MoszkvátĂłl 1129 kilomĂ©terre Ă©szak-keletre lĂ©võ Izsevszk fegyvergyárában. Az általa 1947-re kifejlesztett Kalasnyikov gĂ©pkarabĂ©lyokat 1948-ban kezdtĂ©k az udmurtföldi ĂĽzemben sorozatban gyártani. 1949-tõl rendszeresĂtettĂ©k az orosz hadseregben. TöbbfĂ©le változatát dolgozták ki az egykori VarsĂłi SzerzõdĂ©s tagállamaiban, Ăgy Magyarországon is. Az AK-47-es gĂ©pkarabĂ©ly Ă©s számos változata az egyik legelterjedtebb automata lõfegyver a világon. A Kalasnyikov gĂ©pkarabĂ©ly szerepel a Hezbollah libanoni radikális sĂita szervezet Ă©s az Iráni Forradalmi Gárda cĂmerĂ©ben is. OktĂłberben megkezdtĂ©k a Kalasnyikov-gĂ©pfegyver legĂşjabb prototĂpusának kiprĂłbálását az orosz hadseregben.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!