(MTI) - A volt Jugoszlávia több tagállamának nem kormányzati szervezetei azt szeretnĂ©k elĂ©rni, hogy nyilvánĂtsák bĂ»ncselekmĂ©nnyĂ© a háborĂşs bĂ»nök Ă©s a nĂ©pirtás tagadását - Ărta pĂ©nteken a Danas cĂmĂ» szerb napilap.
    A lap vezércikkben foglalkozott a témával, amellyel kapcsolatban belgrádi, zágrábi, szarajevói és podgoricai civil szervezetek képviselõit szólaltatták meg.
    A nyilatkozĂłk egyetĂ©rtettek abban, hogy kezdemĂ©nyezĂ©sĂĽk elõfeltĂ©telĂ©vĂ© kell válnia annak, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok vezetĂ©se Ă©s közvĂ©lemĂ©nye elismerje, valĂłban törtĂ©ntek háborĂşs bĂ»nök a dĂ©lszláv háborĂş idejĂ©n. Hozzáteszik: a háborĂşs bĂ»nök tagadása Ă©s viszonylagossá tĂ©tele azĂ©rt is veszĂ©lyes, mert Ăgy nem lĂ©tezik biztosĂtĂ©k arra, hogy hasonlĂł bĂ»ntettek nem ismĂ©tlõdhetnek meg a jövõben.
    Marijana Toma, a belgrádi emberi jogi alap igazgatĂłhelyettese szerint a háborĂşs bĂ»nök tagadásának bĂĽntetĂ©se csak egyike azoknak a lĂ©pĂ©seknek, amelyekkel a traumatikus idõszakokat tĂşlĂ©lt demokratikus Ă©s fejlett társadalmak az elkövetett bĂ»ncselekmĂ©nyekkel szembeni felelõs kapcsolatot rendszerezik, illetve szembenĂ©znek a törtĂ©ntek következmĂ©nyeivel. "ProblĂ©mát jelentenek a törtĂ©nelemkönyvek vonatkozĂł rĂ©szei is, amelyek a közelmĂşlt esemĂ©nyeit nem a tĂ©nyek alapján közvetĂtik, vagy csak szelektĂv kĂ©pet adnak az esemĂ©nyekrõl" - magyarázta Toma. A belgrádi igazgatĂłhelyettes pĂ©ldakĂ©nt NĂ©metországot emlĂtette, ahol a náci bĂ»ncselekmĂ©nyek tagadását törvĂ©nyileg szabályozták a 80-as Ă©vek közepĂ©n.
    Zoran Pusic, a zágrábi Documenta szervezet igazgatĂłbizottságának elnöke is a holokauszt pĂ©ldáját emlĂtette: "A legtöbb eurĂłpai országban bĂĽntetik a holokauszttagadást". EmlĂ©keztetett arra, hogy az utĂłbbi 23 Ă©vben Horvátországban az is megtörtĂ©nt, hogy nyilvánosan dicsõĂtettĂ©k az usztasa háborĂşs bĂ»nösöket, ami egyĂ©rtelmĂ» tagadása a háborĂşs bĂ»ncselekmĂ©nyeknek, amelyeket elkövettek vagy amelyekĂ©rt felelõsek. "A +mi+ oldalunkrĂłl elkövetett háborĂşs bĂ»nök tagadása a +harmadik balkáni háborĂşban+ általános jelensĂ©g minden országban, amely rĂ©szt vett (a harcokban)" - fogalmazott Pusic, Ă©s hozzátette, hogy a mĂ©diában sokszor inkább azokat bĂ©lyegzik meg, akik a háborĂşs bĂ»nökre figyelmeztetnek, Ă©s nem azokat, akik azokat tagadják vagy eltussolják.
    Szerinte három lĂ©pĂ©st kell megtenni addig, hogy egyáltalán bĂĽntethetõek legyen ezek a cselekmĂ©nyek: "Az elsõ lĂ©pĂ©s, hogy minden bĂ»ncselekmĂ©nyt pártatlanul vizsgáljanak ki; a második, hogy ĂtĂ©ljĂ©k el azokat az elmĂ©leteket, amelyek a bĂ»ncselekmĂ©nyek vĂ©grehajtásához vezettek, Ă©s amelyekre az elkövetõk hivatkoztak; a harmadik pedig, hogy ezt az erkölcsi ĂtĂ©letet általánosan elfogadják. Csak ezt követõen beszĂ©lhetĂĽnk majd a háborĂşs bĂ»nök tagadásának bĂĽntetõjogi szankciĂłirĂłl".
    Podgoricai politikus gyakran hangoztatják, hogy "MontenegrĂł nem vett rĂ©szt a 90-es Ă©vek háborĂşiban" - emelte ki Milan Radovic, a podgoricai polgári szövetsĂ©g emberi jogi programjának koordinátora. Szerinte azonban igenis aktĂv szerepe volt MontenegrĂłnak a háborĂş kigondolásában. Az azĂłta eltelt idõben viszont csak a közvetett elkövetõk ellen indult nyomozás, kevĂ©s sikerrel.
    "Nem álltak bĂrĂłság elĂ© azok, akik elrendeltĂ©k, akik kiterveltĂ©k a háborĂşs bĂ»nöket, Ă©s azok sem, akik elrejtettĂ©k a bizonyĂtĂ©kokat a nyomozás során. A háborĂşs bĂ»nök ilyenfajta eljárás alá vonása Ă©s a mĂşlttal valĂł ilyetĂ©n szembenĂ©zĂ©s tagadást Ă©s relativizálást szĂĽlt" - jelentette ki Radovic.
    Alma Masic, a szarajevĂłi fiatalok az emberi jogokĂ©rt elnevezĂ©sĂ» kezdemĂ©nyezĂ©s vezetõje azt mondta, hogy a közszereplõknek Ă©s a mĂ©diának jelentõs szerepe van a közgondolkodás alakĂtásában, Ăgy az általuk mondottakra kellene odafigyelni. "A háborĂş vĂ©ge Ăłta jelen lĂ©võ bĂĽntetlensĂ©g egyik következmĂ©nye az, ami ma törtĂ©nik, Ă©s amit a társadalom - tisztelet a kivĂ©telnek - nĂ©mán figyel. Itt a huliganizmus Ă©s a nacionalista csoportok tĂ©rhĂłdĂtására gondolok Szerbiában, a nemzeti Ă©s szexuális kisebbsĂ©geket Ă©rt támadásokra az egĂ©sz tĂ©rsĂ©gben, Ă©s egyáltalán az emberi jogok megsĂ©rtĂ©sĂ©re, amelyeket a lakosság sajnos elkezdett +normáliskĂ©nt+ elfogadni" - tette hozzá Masic.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!