Sajtótájékoztatón mutatkozott be a Kormány által a közelmúltban elfogadott Középtávú Logisztikai Stratégia. Az eseményen részt vett Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelõs helyettes államtitkára, Fülöp Zsolt, a Logisztikai Egyeztetõ Fórum soros elnöke, Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere, parlamenti képviselõ és Dr. Bárdos Krisztina, IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója.
Az összehangolt kormányzati, szakmai, érdekképviseleti erõfeszítések eredményeként a hazai logisztikai szektor elõször rendelkezik a Kormány által elfogadott, az ágazat gazdasági súlyának megfelelõ, a versenyképesség javulását elõsegítõ stratégiai tervdokumentummal. A Középtávú Logisztikai Stratégia célja, hogy hazánk - kihasználva Európa nyugati és keleti részét összekötõ szerepét - a régió logisztikai szolgáltató-központjává válhasson.
Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelõs helyettes államtitkára a Stratégia jelentõségét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a stratégia víziót szolgáltat arról, hogy a következõ hét éves európai uniós pénzügyi ciklusban a logisztika területén milyen célokat kell elérni, melyek egyben hozzájárulnak az egész gazdaság dinamikus fejlõdéséhez.
- A fejlett országokban a logisztikai szektor a GDP 10-11%-át adja, míg nálunk ez az arány mindössze 6%. Ez az adat jól mutatja, hogy a logisztikai szektor hazánkban kiaknázható, jelentõs növekedési tartalékokkal rendelkezik. Nem szabad elfeledkezni Magyarország kedvezõ földrajzi helyzetérõl sem, hiszen hazánk a fõbb európai kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik. Célunk, hogy a tranzitforgalom ne csak áthaladjon hazánkon, hanem az árú meg is álljon, és minél nagyobb számban települjenek hazánkba logisztikai elosztó központok. - mondta el a sajtótájékoztatón Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelõs helyettes államtitkára.
Képünkön
Dr. Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelõs helyettes államtitkára és
Fülöp Zsolt, a Logisztikai Egyeztetõ Fórum soros elnöke)
A stratégia elkészítésének szakmai felelõse és koordinátora az
IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft, a logisztikai vállalkozások és a szakmai-érdekképviseleti szervezetek bevonását a
Logisztika Egyeztetõ Fórum (LEF) tette lehetõvé, a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete mellett.
-A stratégia megszületése számunkra nagy öröm, lehetõség és felelõsség egyben. A Logisztikai Egyeztetõ Fórum eddig is segítséget nyújtott a stratégia elkészítésében, és a továbbiakban is felajánlja közremûködését a stratégiához kapcsolódó akciótervek elõkészítésében, csiszolásában, valamint véleményezésében. Javaslatainkkal szívesen hozzájárulunk a megvalósításához is, ezáltal aktívan közremûködünk a jövõ építésében, amely számunkra nagy felelõsséget és hatalmas munkát is jelent egyaránt. - mondta el Fülöp Zsolt, a Logisztikai Egyeztetõ Fórum soros elnöke.
- A logisztikai szektor minden szereplõjének hatalmas segítséget nyújt a most elfogadott stratégia, különös tekintettel arra, hogy éppen a 2014-2020-as Uniós tervezési periódus elõkészítõ szakaszában vagyunk. - mondta el a téma kapcsán
Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét alpolgármestere, parlamenti képviselõ (képünkön). - Kecskeméten az elmúlt 3 évben a piaci automatizmusok kikényszerítették a logisztikai szektor fejlesztését, mind az oktatás, mind az infrastrukturális beruházások területén. Napjainkban jól megfigyelhetõ tendencia, hogy az európai disztribúciós súlypont a közép-kelet-európai térségbe helyezõdik át. Ebbõl a folyamatból Magyarország, és azon belül Kecskemét már eddig is sokat profitált, s még több pozitív eredményre számíthat a jövõben.
- A logisztika a gazdaság vérkeringésének tekinthetõ. - hívta fel a figyelmet
Dr. Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója (képünkön). - A stratégia lehetõséget nyújt arra, hogy a logisztikai szektort elvárt gazdasági súlyának megfelelõen kezeljük, hiszen az egyes ágazatok hatékony mûködésének alapvetõ feltétele a logisztika.
A stratégia alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium és az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. akciótervet készít a 2014. évre vonatkozóan.
- Jelenleg folyik az akciótervek kidolgozása, mivel a stratégia önmagában csak egy keretrendszert jelent. 2014-ben a legfontosabb feladat az egységes logisztikai számbavételi rendszer kialakítása, a duális képzés feltételeinek megteremtése, a vámeljárások egyszerûsítése, valamint a szektor szolgáltatásait népszerûsítõ országmarketing-program kidolgozása. Ezen kívül a teljes ellátási láncot érintõ beszállító-értékelésre és fejlesztésre is szükség van ahhoz, hogy az ipari, termelõ vállalatoknál növekedjen a hazai beszállító kis-és középvállalkozások aránya. Ezeknek a feladatoknak mind az operatív programokhoz, mind az európai uniós tervezéshez kell illeszkedniük - fûzte hozzá
Dr. Bárdos Krisztina.
A logisztikai szolgáltatók 2012. évi összes nettó
árbevétele mintegy
3400 milliárd Ft-ra tehetõ, amely a nemzetgazdasági összes nettó
árbevétel 4,8 %-a. A szektorban dolgozók száma közel 259 000 fõ, amely a teljes foglalkoztatotti létszám
6,5%-a. Az ágazatban mûködõ vállalkozások száma mintegy
40 000, ezek döntõ része KKV, így ezen szolgáltatók fejlesztése, szolgáltatásaik iránti kereslet fokozódása jelentõs mértékben növeli a szektor GDP-hez viszonyított hozzájárulását.
Magyarország - kedvezõ fekvése miatt - természetes elõnyökkel rendelkezik. Hazánkon viszonylag kis területen számos transzeurópai közlekedési (TEN-T) maghálózati „folyosó" halad át, amelyek Nyugat-Európa-Balkán, illetve Dél - Nyugat - Európa - FÁK összeköttetéseket tesznek lehetõvé, így a
logisztika területén hazánk jelentõs növekedési tartalékokkal rendelkezik.A stratégia célja, hogy a
2014-2020-as uniós tervezési periódusban a logisztikai szakértelem javításával, a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével, a belföldi és nemzetközi logisztikai kapcsolatrendszer erõsítésével és a logisztikai innováció élénkítésével
hatékonyan érvényesítse a szektornak tulajdonítható pozitív nemzetgazdasági hatásokat, segítse a foglalkoztatás és a beruházások bõvülését, és a szektor célirányos fejlesztésével hozzájáruljon mind
az ország, mind a vállalatok versenyképességének megerõsítéséhez. A 2014-2020 közötti idõszakban logisztikai fejlesztési célokra rendelkezésre álló uniós források lehívásának alapja, hogy az ezen idõszakban megvalósítandó fejlesztési programok illeszkedjenek a stratégia által azonosított célokhoz és feladatokhoz.
A stratégia pillérei a logisztikai ágazat legfontosabb termelési tényezõit jelenítik meg:
szakértelem, infrastruktúra, kapcsolatrendszer, kutatás-fejlesztés és innováció. Ugyanakkor két terület,
a közlekedési és a hírközlési hálózati infrastruktúra, külsõ tényezõként jelenik meg, amelyeket - noha szorosan kapcsolódnak a logisztikához - más szakpolitikák határoznak meg. A stratégia a fenti pillérek mentén megfogalmazott célok elérése érdekében intézkedési javaslatokat nevesít. Ezek egyike a
vámeljárások teljes körû elektronizálásának terve, amely magában foglalja a web-alapú ügyintézést, a szükséges dokumentumok, ûrlapok online elérhetõségét, a közbeszerzési eljárásokban való részvétel elektronikus támogatását.
A felsõoktatási struktúra átalakításával létrejövõ szakegyetemek, duális fõiskolák és duális képzések rendszerében
logisztikai témájú képzések feltételrendszerének kialakítása is a tervek között szerepel, hogy az ágazat munkaerõigénye és a képzésekben részt vett hallgatók szaktudása összhangban legyen.
A stratégia fontos eleme a szektor teljesítményét mérõ
statisztikai rendszer felülvizsgálata, korszerûsítése, amelyet összhangba kell hozni a vonatkozó EU-s gyakorlattal. Az új rendszer kiindulási pontként szolgálhat a logisztikai képességek tudatos és költséghatékony formálásához. A tervek szerint egységessé váló logisztikai számbavételi rendszer és adatbázis lehetõvé teszi a vállalkozások számára lényeges elemek egyszerû mérését és összehasonlítását.
A kutatási, oktatási és üzleti szféra együttmûködésének elõsegítése a logisztika területén kiemelten fontos annak érdekében, hogy hazánk a régió logisztikai szolgáltató-központjává válhasson. Ez a folyamat az információcsere lehetõségének biztosításával, adatbázisok létrehozásával, kutatási kereslet és kínálat felmérésével, valamint ezek összekapcsolásával katalizálható.
A stratégia kiemelt figyelmet fordít a
környezeti hatásokra. A társadalmi felelõsségvállalás, illetve a fenntarthatóság érdekében azon logisztikai megoldások, beruházások, fejlesztése élvez elõnyt, amelyek az energiafelhasználás hatékonyságának javulását, és/vagy az erõforrás-felhasználás csökkentését is eredményezik.
,
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!