(MTI) - Tízbõl egy ember étkezik a korszerû orvostudományi ismereteknek megfelelõen, de a lakosság nagy többsége odafigyel az ételek testsúlyra gyakorolt hatására - derült ki a GfK Hungária Piackutató Intézet idén júliusban összegzett elemzésébõl, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.
A kutatás szerint a lakosság mintegy tíz százaléka étkezik teljes mértékben egészségesen, vagyis legnagyobb részt követve az orvostudomány mai ismeretei alapján megfogalmazott ajánlásokat, további mintegy egynegyede (23 százalék) kerüli az egészségtelen ételeket. Összességében a lakosság háromnegyede figyel oda az étkezésére úgy, hogy figyelembe veszi, milyen hatással van az a testsúlyára.
Egyre erõsödik az a tendencia, amely szerint az egészséges és egészségesnek gondolt termékekre és szolgáltatásokra egyre nagyobb figyelmet fordítanak a háztartások. Magyarországon ezt a legtöbben zöldségek, gyümölcsök, tej és tojás rendszeres fogyasztásával oldják meg, de az étrend-kiegészítõk és a bioélelmiszerek is egyre népszerûbbek.
Ugyanakkor az egészséges táplálkozást alapvetõen meghatározó funkcionális élelmiszerek iránti kereslet Magyarországon némiképp elmarad a nemzetközi trendektõl.
Az egészséges táplálkozást nemzetközi szinten meghatározó egyik kategória a funkcionális élelmiszerek köre, ezek az egészséget bizonyítottan javító tápanyagokat tartalmaznak valamilyen hozzáadott formában. Míg Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és a Távol-Keleten (fõleg Japánban) ezek az élelmiszerek rendkívül népszerûek, és egyes országokban a lakosság nagyobb része fogyaszt ilyet rendszeresen, Magyarországon csupán a lakosság kevesebb mint egyharmada próbált ki valaha ezek közül az élelmiszerek közül legalább egyet.
Magyarországon a funkcionális élelmiszerek fogyasztása négy élelmiszer-kategóriában haladja meg jelentõsen az átlagot: a joghurtok, a margarinok, a reggeli gabonafélék és a teák esetében. A joghurtok körében 6,5 százalékot ért el a funkcionális élelmiszerek aránya az összes vásárolt termékbõl származó bevételekbõl 2012-ben. A margarinok kategóriájában ez az arány 4,1 százalék, a reggeli cereáliák esetében pedig 3,2 százalék volt. A tapasztalatok szerint legnagyobb arányban - 2012-ben 8,3 százalék - teákból vásárolnak a fogyasztók olyan változatokat, amelyeknek bizonyítottan kedvezõ hatásuk van az egészségre - olvasható a GfK vizsgálatában.
Népszerûek továbbá a valamilyen "egészségüzenetet" hordozó termékek is. Ezek ugyan nem tartalmaznak az egészségre bizonyítottan kedvezõ hatású adalékokat, de kommunikációjukban megjelenik az egészségesség mint érv.
A teákra és a joghurtokra költött összegekbõl 6,3 százalékban, a reggeli cereáliákra fordított költésekbõl pedig hasonló arányban - 6,4 százalék - fogyasztottak a vásárlók ilyen egészségüzenettel felruházott változatokat. A margarinokra fordított kiadásokból jóval nagyobb arányban - 18,4 százalék - részesültek az egészségüzenetet hordozó termékek 2012-ben. Ebben a körben népszerûek még a szénsavas üdítõitalok, egyre több cukormentes ízesített ásványvíz jelenik meg a boltokban, és a müzlik, amely kategória esetében a reggeli cereáliákhoz hasonlóan gyakran jelenik meg az egészségüzenet.
Az egészséges élelmiszerek fogyasztása és vásárlása jelentõs különbséget mutat aszerint, mekkora erõfeszítést tesz valaki az egészségének megõrzéséért.
A most közölt vizsgálatban a 2012-es adatokat összegezték, az elemzés idén júliusban készült el.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!