(MTI) - Soha többé nem szabad engedményt tenni a 20. század embertelen diktatúráit életre hívó aljas eszméknek Európában - hangsúlyozta Áder János államfõ vasárnap Ausztriában, a mauthauseni koncentrációs tábor megújult emlékhelyének megnyitásán.
"A történelem arra int minket, hogy elég csak néhány lépést hátrálnunk, elég csak néhány óvatlan engedményt tennünk a 20. század embertelen diktatúráit életre hívó erõknek, és az a múlt, amelyet soha nem feledhetünk el, a jövõnkké válhat" - fogalmazott ünnepi beszédében az államfõ.
Az egykori koncentrációs tábor emlékhelyének kibõvített állandó kiállítása ötéves elõkészítés után készült el. A kiállítást Heinz Fischer osztrák államfõ, Áder János magyar és Bronislaw Komorowski lengyel elnök nyitotta meg több más ország magas rangú képviselõinek és mintegy harminc egykori mauthauseni fogolynak a jelenlétében.
Mauthausenben mûködött a legnagyobb koncentrációs tábor Ausztria területén, egyben ez volt az egyik legrettegettebb tábor a náci német birodalomban. Legkevesebb kétszázezer embert tartottak fogva Mauthausenben és altáboraiban - zsidókat, romákat, homoszexuálisokat, ellenállókat, hadifoglyokat -, köztük több tízezer magyart is. A rabok fele meghalt, vagy a táborban, vagy pedig az ott elszenvedett gyötrelmek következtében a háború után.
"Nem elég kimondanunk, hogy erre a felfoghatatlan és megbocsáthatatlan bûnre, a nácizmus aljasságára és kíméletlenségére nincs felmentés, nincs, és nem is lehet magyarázat. Mint ahogy nem elég kimondanunk: semmilyen közösséget nem vállalunk a népirtókkal, a diktatúrák szellemiségével" - fogalmazott az államfõ. "Itt állva a mauthauseni táborrendszer központjában, lélekben forduljunk egymás felé, és tegyünk erõs fogadalmat. Fogadalmat, hogy soha nem tesszük lehetõvé azoknak az aljas eszméknek a térnyerését, amelyek ártatlan milliók halálát okozva, véres és megbocsáthatatlan tévútra vitték Európát" - mondta.
Heinz Fischer osztrák államfõ felidézte, hogy Ausztriában a második világháború után nem kezdõdött meg a múlt következetes feldolgozása és a szembenézés azzal, hogy Ausztria társfelelõsséget visel a holokausztban. "Viszonylag késõn, de még nem túl késõn" kezdõdött el a múlttal való szembenézés és az arra való emlékezés kultúrájának kialakítása - mondta. Heinz Fischer a magas rangú vendégekkel zajló megemlékezést az áldozatokkal való szolidaritás, valamint az emberiesség melletti tanúságtételként méltatta.
Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök köszönetet mondott a kiállítás létrehozóinak. Rámutatott, hogy különösen sok lengyel áldozata volt a haláltáboroknak. "Mauthausen neve egyet jelentett az emberek brutális meggyilkolásával. Az embereket nem egyéniségeknek, hanem puszta számoknak tekintették" - emlékeztetett Komorowski. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a következõ nemzedékek is megismerjék a múltat.
Cipi Livni izraeli igazságügy-miniszter kiemelte: a zsidó nép nem tudja, és nem is akarja elfelejteni a holokausztot. "Nem miattunk, hanem az emberiség jövõje érdekében" van erre szükség - mondta. Az emlékezés közös felelõsség - jelentette ki. A "soha többé" kifejezést "gyakorlati tartalommal" kell megtölteni, mint a jövõ generációk intése a rasszizmus ellen, a gyûlöletet szító vezetõk és az olyan vezetõk ellen, akik saját népüket gyilkolják - tette hozzá.
A díszvendégek mindegyike egy-egy tárgyat helyezett el egy "idõkapszulában". Áder János Pilinszky József egy verseskötetét tette a kapszulába. Az emlékhely új állandó kiállítása mintegy negyven ország kutatóinak közremûködésével készült el. Több mint száz korabeli tárgy és dokumentum, valamint túlélõkkel készített videointerjúk segítségével megfoghatóbbá akarják tenni a foglyok szenvedéseit a látogatók számára. Az átalakított kiállítás az eddiginél jobban ráirányítja a figyelmet az altáborokra is, és bemutatja a koncentrációs tábort mint tömeggyilkosságok helyszínét. Átadják a "Nevek termét" is, ahol a mauthauseni és a guseni láger minden ismert áldozatának neve olvasható.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!