(MTI) - Horvátország csatlakozásával erõsödik az Európai Unión belül a közép-európaiság, ami a térség és Magyarország számára is elõnyös - mondta Martonyi János külügyminiszter magyar újságíróknak csütörtöki zágrábi látogatását összegezve.
Magyarország egész nemzetközi kapcsolatrendszerében az egyik legfontosabb tényezõ a "közép-európaiság", és július 1-jétõl az unión belül bõvülni fog a közép-európai országok csoportja. "Erõsebbek leszünk azáltal, hogy belép egy új közép-európai ország, amely egyben mediterrán is" - mondta a magyar diplomácia vezetõje, utalva Horvátország közelgõ uniós csatlakozására.
Martonyi János tájékoztatása szerint minden tárgyalópartnere megköszönte a horvát EU-csatlakozáshoz nyújtott magyar segítséget. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a magyar EU-elnökségre jutott a legnehezebb csatlakozási fejezetek lezárása. Volt egy olyan pillanat, amikor úgy látszott, hogy ez nem fog sikerülni, és megjelentek olyan hangok a magyar sajtóban is, hogy felesleges volt ezt a célt kitûzni.
"Sok tényezõ együttes hatásának köszönhetõen ez végül sikerült" - mondta Martonyi János. Emlékeztetett arra, hogy "Közép-Európa hallatta hangját", és a térségbeli országok a döntõ pillanatban diplomáciai offenzívát indítottak, de szerepet játszott ebben az is, hogy maguk a horvátok felgyorsították a jogharmonizációt. Martonyi János úgy fogalmazott, hogy Zágrábban "nagyon erõsen nyilvántartják" Magyarország szerepvállalását ebben a folyamatban.
A külügyminiszter szerint Horvátország uniós csatlakozása után az a legfõbb kérdés, hogy ez milyen új lehetõségeket nyújt a kétoldalú és a közép-európai együttmûködés fejlesztésére.
"Az eddigi együttmûködési formát folytatjuk, de lesz egy új területe az együttmûködésnek" - mondta Martonyi János, és példának hozta fel a visegrádi országokat. Van egy sor megvalósítandó projekt, elsõsorban infrastrukturális téren és az energiapolitikában. A külügyminiszter ezek között említette két új határátkelõ megnyitását, az autópálya-építést és a Krk szigeten létesítendõ cseppfolyósgáz-terminált (amirõl Zágrábban egyelõre nem született döntés), illetve a horvát és a magyar gázvezetékek összeköttetésének megteremtését abban az esetben, ha lesz terminál.
Magyarország egyik törekvési iránya az EU-ban a további bõvítés támogatása, és a következõ feladat az, hogy a többi nyugat-balkáni ország, Szerbia, Montenegró és Macedónia, is csatlakozzon az EU-hoz - fejtette ki a külügyminiszter, aki szerint a múlt héten parafált belgrádi-pristinai megállapodás kétségkívül egy történelmi jelentõségû áttörés, bár sokan felhívják a figyelmet arra, hogy oda kell figyelni a szerzõdés végrehajtására is. A megállapodással és az Európai Bizottság kedvezõ értékelésével valóban megnyílt az út Szerbia és az Európai Unió tárgyalásai elõtt.
Újságírói kérdésre válaszolva Martonyi János kijelentette: nem osztja azt az álláspontot, hogy Magyarország ne hagyja jóvá Szerbia uniós csatlakozását mindaddig, amíg a szerb fél nem orvosolja a magyar történelmi sérelmeket.
Emlékeztetett arra, hogy a szerbiai rehabilitációs és restitúciós törvény hátrányos megkülönböztetést tartalmazott mindenekelõtt a vajdasági magyarokkal szemben, és látszólag voltaképpen a kollektív bûnösség elvét követte. Budapest akkoriban egyértelmûen jelezte azt, hogy amennyiben ez a probléma nem oldódik meg, Magyarország nem tudja támogatni Szerbia tagjelölti státusát. A törvények módosításával azonban a probléma megoldódott, és most egy nagyon fontos folyamat indult meg, alapvetõen a két ország köztársasági elnöke között. (Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök a tervek szerint hamarosan közösen hajt fejet a II. világháborúban megölt magyar és szerb áldozatok emléke elõtt a vajdasági Csúrogon).
"Nagyon bízom benne, hogy ez a kiengesztelõdés megtörténik, és ez mindenképpen segíteni fog a két ország egész kapcsolatrendszerében" - mondta Martonyi János.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!