(MTI) - Magyarországot az ENSZ-ben megválasztották a világszervezet keretei között zajló, a világ fenntartható fejlõdési céljait kidolgozó kormányközi tárgyalások társelnökének, Kenya mellett - közölte az MTI-vel vasárnap Kõrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet.
"Magyarország az utóbbi két évtizedben nem kapott hasonló horderejû megbízást vagy felkérést az ENSZ-ben" - mondta a New York-i magyar ENSZ-misszió vezetõje.
Kõrösi Csaba rámutatott, hogy az ENSZ fõtitkára és a Közgyûlés elnöke a világszervezet jelenlegi talán legnagyobb lélegzetvételû vállalkozásának nevezte a 2015. utáni másfél évtizedre szóló jövõkép - hivatalos szóhasználat szerint a fejlõdési agenda - rendszerbe foglalását. A 2015. és 2030. közötti fejlõdési pálya kulcselemeit, a fenntartható fejlõdési célokat a most indult, mintegy másfél évig tartó kormányközi tárgyalássorozat dogozza majd ki, amelynek egyik társelnökéül Magyarországot választották meg március 14-én.
"Megválasztásunk a magyar külpolitika sikere, és nagyfokú bizalom megnyilvánulása mind a fejlett, mind a fejlõdõ világ részérõl. A feladatot több hónapos elõkészítés, és a hazai legmagasabb szintû döntés alapján vállaltuk el" - nyilatkozott a magyar ENSZ-nagykövet.
A fenntartható fejlõdési célok nyitott munkacsoportja elnevezéssel intézményesített kormányközi tárgyalássorozat társelnökéül a fejlett világból Magyarországot, a fejlõdõ országok közül pedig Kenyát választották meg. Kõrösi Csaba elmondta, hogy a bonyolultabb tárgyalásokra általában társelnököket szoktak felkérni a fejlettek és a fejlõdõk részérõl, most azonban a munkacsoport-vezetõt nem felkérték, hanem megválasztották.
A nagykövet szerint a magyar diplomácia felkérésének és Magyarország megválasztásának elõzménye az volt, hogy az ország jelentõs szerepet vállat a vízhez való hozzáférést és a fenntartható vízgazdálkodást elõsegítõ nemzetközi programokban, amelyeknek fontos epizódja az õsszel Budapesten megrendezendõ víz-világkonferencia. Kõrösi Csaba szerint a feladat összetettsége hasonlítható valamelyest az EU-elnökséghez, de annál hosszabb idõtartamú, s a tárgyalások résztvevõinek érdekei szerteágazóbbak.
A nagykövet emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 2000-ben tûzte ki úgynevezett millenniumi fejlesztési céljait. Ezek keretében a tagállamok megfogadták, hogy 2015-ig véget vetnek a súlyos szegénységnek és éhínségnek, megvalósítják a mindenkire kiterjedõ alapfokú oktatást, elõmozdítják a nemek közötti egyenlõséget, és segítik a nõk felemelkedését, csökkentik a gyermekhalandóságot, javítják az anyák egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését, küzdenek a HIV/AIDS, a malária és más betegségek ellen, biztosítják a környezeti fenntarthatóságot, és a fejlesztés érdekében globális partnerséget építenek ki.
Az ENSZ úgy döntött, hogy a fejlõdõ országokra vonatkozó millenniumi célok programjának lejártával a világ egészének fenntartható fejlõdését célzó programot indít útjára. A világ kormány- és államfõi a 2012 júniusában Rióban tartott világkonferencián határozták el, hogy az emberiségnek át kell állnia egy környezeti, gazdasági és társadalmi értelemben fenntartható fejlõdési pályára, és megállapodtak abban, hogy átírják stratégiai jövõképüket a 2015 és 2030 közötti idõszakra.
"Most, a millenniumi fejlesztési céloktól eltérõen nem az lesz a fõ kérdés, hogy mit kell tenni a legfejletlenebb országokkal, hanem az, hogy hogyan lehet az egész világon felszámolni a mélyszegénységet és az éhezést, hogyan lehet a minõségi oktatást és egészségvédelmet széles körben hozzáférhetõvé tenni, biztosítani a jogegyenlõséget, felszámolni a nemek közötti diszkriminációt és megoldani az olyan alapvetõ erõforrásokhoz való hozzáférést és a velük való jobb gazdálkodást, mint a víz, energia, termõföld, élelem" - monda Kõrösi Csaba.
A magyar ENSZ-nagykövet szerint a kormányközi tárgyalásokba a kormányok bevonják a tudomány, a gazdasági és a civil társadalom képviselõit is.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!