(MTI) - Bajnai Gordon szerint a jelenlegi rossz kormányzás súlyosan sérti a nemzeti érdeket, az ország érdekérvényesítõ képességét. A Haza és Haladás Egyesület elnöke az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) keddi üzleti fórumán ezért arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy e heti brüsszeli és moszkvai útján "mentse a menthetõt".
A volt kormányfõ, az Együtt 2014 választói mozgalom társalapítója azt mondta: az ország bajait ma már nagyrészt nem a válság, hanem a rossz kormányzás okozza. Szerinte ennek egyik összetevõje, hogy a döntéshozatalban a hatalmi szándék felülírja a gazdasági racionalitást, a Fidesz érdeke a nemzeti érdeket.
A másik a hozzáértés hiánya, hogy a kormány nem tudja kiszámolni tetteinek a következményeit. Végül közrejátszik a rossz kormányzásban, hogy az Orbán-kormány tevékenységét egy "szûk, oligarchikus vállalkozói csoport" határozza meg, amely politikai befolyását pénzre váltotta, majd pénzét még több politikai hatalom megszerzésére használta fel - fejtette ki.
Bajnai Gordon szerint a rossz kormányzás bizonyítéka, hogy a kormány olyan ügyekben élezett ki konfliktusokat, amelyek nem a nemzet, hanem saját érdekeit szolgálták: a bírák nyugdíjazása, a médiaszabályozás és a jegybanki függetlenség miatt konfrontálódott az Európai Unióval, ezzel jelentõsen csökkentve az ország érdekérvényesítõ képességét.
Ezért arra kérte a miniszterelnököt, fejezze be a hatalmi érdekbõl folytatott szabadságharcot az Európai Unióval, és szerdán Brüsszelben próbálja elérni, hogy az ország ne essen el kétezermilliárd forint felzárkóztatási támogatástól.
Hozzátette: a kormányfõ helyesen teszi, ha küzd a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséért. De ezt össze kell kötni azzal a gazdasági fordulattal, amely lehetõvé teszi, hogy a hiány tartósan alacsony legyen. Nem szabad választás elõtti osztogatásba kezdeni, olyan "politikai szélhámosságot" ígérni, mint a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése - fogalmazott.
Bajnai Gordon arra szólította fel Orbán Viktort, hogy csütörtöki moszkvai útján "ne ígérje oda egy kartellnek versenyeztetés, társadalmi vita vagy mérlegelés nélkül" a paksi atomerõmû bõvítését, a magyar energiapolitika következõ évtizedeit meghatározó beruházást.
Elmondta: meg kell vitatni a társadalommal, hogy helyes-e, ha Magyarország 4-5 ezer milliárd forintot költ egy nukleáris beruházásra, hogy van-e alternatívája az atomenergiának, és biztosítani kell, hogy ha megvalósul, a beruházás átlátható lesz.
Bajnai Gordon beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország "nem sziget", hanem mélyen a nemzetközi gazdaságba ágyazott ország, az egyik legnyitottabb az Európai Unióban.
Ezért fontos belátni, hogy az elmúlt évek krízise nem a kapitalizmus válsága volt, hanem elsõsorban az államok gazdaságszabályozó tevékenységének kudarca. Az államok nem tudtak elég gyorsan reagálni a magánszektorban bekövetkezõ változásokra, nem tudták megvédeni polgáraikat - magyarázta, megjegyezve: erre rövid távon mindenütt az állam erõsödése lesz a válasz.
A volt miniszterelnök szerint a válság egyik következménye, hogy Európában a következõ években a megszokottnál lassabb lesz a növekedés és nagyobb a munkanélküliség. Ugyanakkor a válság hatása az is, hogy a hasonlóan fejlett uniós országok integrációja erõsödik, míg a kétsebességgé váló Európa másik fele hosszú ideig saját magával lesz elfoglalva.
Kiemelte: a közép-európai térség országai közötti különbségek élezõdnek, lesznek, akik gyorsabban zárkóznak fel, mások tartósan leszakadnak. Magyarországot az utóbbi veszélye fenyegeti: letérhet az 1990-ben megcélzott felzárkózási pályáról, egyre inkább elmaradhat lehetõségeitõl - hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint ez nemcsak az Orbán-kormány, hanem a 2000-es évek kezdete óta egymásra rakodó kormányzati hibák miatt van így, de most dõl el, hogy Magyarország "Visegrádból átcsúszik-e a Balkánra, a centrumból a perifériába".
Bajnai Gordon úgy látja, a magyar gazdaságot és társadalmat a zsugorodás, a fuldoklás és a szegényedés jellemzi.
A problémák között említette, hogy a gazdaság hosszú távú növekedési lehetõsége a kormánypolitika miatt a nullához közeli, a beruházások szintje az 1990-es évek elejének szintjére csökkent, illetve hogy az ország elképesztõ kamatfelárat fizet a finanszírozáshoz jutása érdekében.
Bajnai Gordon azt mondta, a versenyszférában csökkent a munkahelyek száma, amit azzal hozott összefüggésbe, hogy a kormány jelentõsen megemelte a minimálbér terheit. Szerinte ennek a bérpolitikának 50 ezer munkahely esik áldozatául.
A Haza és Haladás Egyesület elnöke négy pontban foglalta össze a következõ kormány fõ teendõit. Ezek közé sorolta az ország iránti bizalom mielõbbi helyreállítását, az ehhez szükséges intézményi és jogszabályváltozásokat. "Világos üzenetet kell küldenünk arról, hogy Magyarországon helyreáll a normalitás" - hangoztatta, azzal együtt, ez vezet el ahhoz, hogy magyar polgárok és vállalkozások úgy lássák, érdemes hazahozni és itt befektetni külföldre vitt százmilliárdjaikat.
A további feladatok között említette a növekedés beindítását, ami csak a beruházások és a hitelezés szintjének emelése révén lehetséges. Szorgalmazta a bérterhek csökkentését, a fiatalok elvándorlásának megállítását és az oktatásügy rendbetételét is.
Bajnai Gordon zárásul azt mondta: nagyon nehéz lesz a 2014-et követõ idõszak, "hegyet kell majd másznunk, de legalább fölfelé fogunk menni". Az amerikai befektetõk figyelmét pedig arra hívta fel: Magyarország a látszat ellenére alapjaiban nem változott meg az elmúlt években, továbbra is ugyanaz a szorgalmas, tehetséges nép lakja, és változatlanul az egyik legjobb infrastruktúrával és ipari tudással rendelkezik Közép-Európában.
(FOTÓ)
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!