(MTI) - Az IMF szerint új gazdaságpolitikai irányra van szükség Magyarországon a fenntartható költségvetési konszolidációhoz, a növekedés és a bizalom elõsegítéséhez, a pénzügyi szektor rendbetételéhez és a strukturális reformok végrehajtásához - közölte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi, a négyes cikkely szerinti országlátogatását végzõ delegációja hétfõn kiadott közleményében.
A delegáció közlése szerint a 2012. évi 1,5 százalékos visszaesés után 2013-ban várhatóan stagnál a magyar bruttó hazai termék. A magyar gazdaság gyenge teljesítménye részben strukturális okokra vezethetõ vissza, de egyes gazdaságpolitikai intézkedések is hátráltatják a kilábalást - szögezi le a közlemény. Hozzáteszik, hogy a jelenleg kialakult kedvezõ külpiaci helyzet jó alkalom arra, hogy a magyar hatóságok végrehajtsák a szükséges korrekciós intézkedéseket.
Az IMF szerint a kedvezõ világpiaci helyzet enyhített a kormány finanszírozási nehézségein, de a gazdasági kilátások továbbra is kihívásokat rejtenek. "A gazdaság négy év alatt a második recesszióját éli meg jelenleg, a fogyasztás és a beruházás csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig makacsul magas" - írja a valutaalap.
"A kormány úgy véli, hogy a magasabb euróövezeti növekedés, az egyes vállalatokkal kötött stratégiai együttmûködési megállapodások és az EU-s források nagyobb arányú felhasználása növekedést eredményez a következõ években. Azonban a versenyképesség, a kivitel és a növekedés hosszabb távon meg fogja szenvedni, ha nem mozdul el a beruházási ráta a jelenlegi történelmi mélypontról, és a munkaköltségek még tovább emelkednek. Az ország így középtávon lomha növekedés elé néz".
A szervezet szerint az államháztartási hiány jelentõsen csökkent 2012-ben, de az ezt eredményezõ intézkedések rontották a beruházási környezetet. A jelenleg követett gazdaságpolitikát elõrevetítve a delegáció szerint a következõ években várhatóan nõ az államháztartási hiány. Az IMF 2013-ban 3,25 százalékos GDP-arányos hiányt vár, és a következõ években is 3 százalék fölötti deficitre számít. Így az államadósság szintje az elkövetkezõ években a GDP 78 százalékán ragad - írja az IMF.
A valutaalap szerint az elsõ Széll Kálmán Terv helyes megállapításokat tartalmazott, amennyiben a kormány strukturális reformok útján kiadáscsökkentést kívánt végrehajtani. Ezzel szemben, három év után a kormányzati kiadások továbbra is magas - a régióban az egyik legmagasabb - szintet érnek el és a kormány ezeket egyre inkább a piacot torzító adók útján finanszírozza - véli a szervezet.
A valutaalap szerint a kormányzati kiadások hatékonyságának növelése lehetõvé tenné az adórendszer racionalizálását, ami ösztönzõleg hatna a beruházásokra, a munkaerõ-piaci aktivitásra és a növekedésre. A szervezet szerint 2015-re 2 százalék alá kell csökkenteni a GDP-arányos hiányt, ami azért fontos, hogy stabilan csökkenõ pályára álljon az adósságpálya.
A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF megjegyezte: több egymást követõ kamatvágás után a további enyhítésrõl csak "nagy óvatosság" mellett szabad dönteni, hiszen az infláció továbbra sincs kellõen lehorgonyozva és részben az energiaár-csökkentésnek köszönhetõ az is, hogy 2013-ban várhatóan 3,5 százalékra csökken az infláció. A valutaalap szerint érthetõ az az óhaj, hogy a monetáris politikával elõsegítsék a belsõ kereslet növekedését, de "az alacsonyabb alapkamatnak aligha lesz kézzelfogható hatása a hitelkínálatra és a keresletre, mivel nehéz környezetben mûködnek a bankok".
Az IMF a további kamatcsökkentéseknek a forint árfolyamára gyakorolt hatására is felhívja a figyelmet, minthogy a forintgyengülés veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A szervezet szerint egy erõs monetáris keretrendszer, így a jegybank függetlenségének és az inflációkövetõ politika hitelességének fenntartása az üzleti és piaci bizalom tartós javulásához járulna hozzá. Mindezek fényében az MNB-nek kellõen magas tartalékot kell fenntartania az esetleges sokkok kivédése érdekében - írta az IMF.
A valutaalap szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarország potenciális növekedési üteme, amely jelenleg 0 körül van és középtávon 1-1,5 százalék körül lehet. A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika, a vállalatok esélyegyenlõségének biztosítása és a strukturális reformok végrehajtása elengedhetetlen a gyorsabb növekedési ütem és a nagyobb a magasabb életszínvonal biztosításához.
Az IMF és az Európai Bizottság közös delegációja január 16. és 28. között tartózkodott Magyarországon.
Az IMF valamennyi tagállamában éves rendszerességgel folytat úgynevezett négyes cikkely szerinti országlátogatást. A szervezet közgazdászai ilyenkor többek között az ország költségvetési- és monetáris politikáját vitatja meg kormánytagokkal, politikusokkal, jegybanki tisztviselõkkel, felügyeleti hatóságok vezetõivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplõivel.
A közlemény nem tér ki a Magyarország által igényelt elõvigyázatossági hitelkeretre. Novemberben Gerry Rice, az IMF szóvivõje úgy nyilatkozott: csak akkor lehet érdemleges elõrelépés a hiteltárgyalásokban, ha a magyar hatóságok egyértelmûen jelzik, hogy értékes partnerként tekintenek az IMF-re és az Európai Bizottságra a reform- és kiigazítási program kidolgozásában.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!