(MTI) - Jövõ héten Magyarországra érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége: az IMF és a magyar kormány képviselõi a megbeszéléseken áttekintik majd a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal mindkét fél bemutatja, hogyan értékeli a magyarországi reálgazdaság teljesítményét, a költségvetési folyamatokat.
Az IMF budapesti irodájának vezetõje tavaly december 11-én közölte, hogy idén január 16. és 28. között Magyarországon lesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja, de ezúttal nem lesznek hiteltárgyalások, az IMF szakértõi csupán a szervezet éves, Magyarországról szóló országjelentésének elõkészítése, illetve a 2008-as hitelprogram utólagos ellenõrzése miatt érkeznek. Iryna Ivaschenko közleményében hangsúlyozta: az IMF valamennyi tagországában tart ilyen rendszeres, a szervezet alapszerzõdésének négyes cikkelye szerinti egyeztetéseket.
Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelõs tárca nélküli miniszter december 11-én egy üzleti konferencián úgy fogalmazott: az IMF-fel egyelõre csak egyeztetések zajlanak, az IMF küldöttsége 2013 januárjában Magyarországon tartózkodik, és akkor akár hivatalos tárgyalások is lehetnek. Varga Mihály a kormany.hu-nak tavaly decemberben úgy nyilatkozott: Magyarországnak nincs szüksége pénzlehívásra, csak biztonsági hálóra, mivel a magyar állampapírok 2013 elsõ felében valószínûleg biztonságosan eladhatóak lesznek és a devizatartalékok magas szintje is finanszírozási biztonságot nyújt az országnak.
Az IMF legutóbb 2012 januárjában adott ki országjelentést. A valutaalap tárgyalódelegációja azóta - hivatalos úton - egyszer, 2012 júliusában járt Magyarországon a magyar kormány által kezdeményezett hitelmegállapodásról szóló hivatalos tárgyalások keretében. Az IMF 1999 áprilisa óta teszi közzé az országlátogatásokról készült szakértõi jelentéseket. Egy-egy ilyen országlátogatás során az IMF közgazdászai az ország gazdasági életében fontos szerepet betöltõ szakemberekkel, így kormánytagokkal, politikusokkal, jegybankárokkal, felügyeleti hatóságok vezetõivel, illetve a piaci szektor és a tudományos élet meghatározó szereplõivel egyeztetnek az ország gazdasági helyzetérõl.
Az országlátogatást követõen az IMF szakértõi jelentést készítenek, amelyet késõbb az IMF igazgatótanácsa tárgyal meg. A négyes cikkely szerinti országjelentésben az IMF szakértõinek véleménye jelenik meg, az igazgatótanács külön közleményben ismerteti álláspontját. A kormány.hu honlapon a tárca nélküli miniszter sajtóirodája összegzést tett közzé az IMF-fel folyó mostani megbeszélésekrõl. (Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, a hiteltárgyalásokba az IMF mellett bekapcsolódott az Európai Unió is.)
A kormány.hu oldalon publikált összegzés kitér arra: Magyarország 2011 novemberében a nemzetközi pénzpiaci helyzet romlása miatt fordult pénzügyi védõháló biztosításáért az IMF-hez. A tárgyalások elõkészítõ szakasza mintegy 8 hónapig tartott, a hivatalos tárgyalások elindításához szükség volt az elõfeltételek tisztázására. A kompromisszumok kialakításában meghatározó jelentõséggel bírt a 2012 áprilisában Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke között létrejött találkozó, melyen a tárgyalófelek rendezték a fennálló vitás kérdéseket. Ezt követõen 2012. július 17. és július 26. között került sor Budapesten a pénzügyi védõhálóról szóló hivatalos tárgyalások megkezdésére.
A magyar kormány és nemzetközi tárgyalófelei között nem volt vita abban, hogy szükség van az államadósság fokozatos csökkentésére, ezért Magyarország szempontjából kiemelten fontos, hogy fegyelmezett költségvetési politikát folytasson. (Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta az ország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért elemi érdeke, hogy megszûnjön az eljárás vele szemben.)
Az Európai Unió számos tagországához hasonlóan a magyar kormány õsszel újratervezte a makrogazdasági pályát, módosította növekedési elõrejelzését és a költségvetési egyensúlyt megõrzõ lépéseket tett.
Az IMF tavaly õszi elõrejelzése azt mutatta, hogy a prognózisok július óta jelentõs mértékben közeledtek egymáshoz, és a meghozott költségvetési intézkedések figyelembe vételével tartható a 3 százalékos hiánycél. Továbbra is komoly vitapont azonban, hogy a nemzetközi szervezetek a gazdasági növekedés banki oldalról történõ beindítását tekintik fontosnak, ezért a pénzügyi intézményekre kivetett adó erõteljes csökkentését fogalmazzák meg követelményként.
Magyarország ezzel szemben kitart amellett, hogy a magyar lakosság tovább már nem terhelhetõ, ezért a méltányos közteherviselés okán a pénzügyi szektornak is részt kell vállalnia a konszolidáció költségeibõl. A megállapodást nehezíti továbbá az, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap elvárása közötti alapvetõ eltérés is, mivel az elõbbi sokkal merevebben ragaszkodik a 3 százalékos hiánycél tartásához, az IMF viszont a növekedés beindítására helyezi a hangsúlyt - olvasható a kormany.hu honlapon.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!