(MTI) - Az ENSZ Közgyûlése csütörtökön "nem tag megfigyelõ állam" szintre emelte a világszervezetben Palesztina státusát.
A Palesztina államiságát elismerõ határozat mellett 138, ellene pedig 9 küldöttség szavazatott. Az ENSZ 41 tagállama - köztük Magyarország - tartózkodott a voksoláson. Az ellenszavazók között volt az Egyesült Államok, Kanada és Izrael; Európából egyedül Csehország tartozik ebbe a csoportba.
A világszervezet közgyûlése bõ egy évvel azután szavazta meg a Vatikánéhoz hasonló megfigyelõi állami státust a palesztinoknak, hogy kudarccal végzõdött Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének arra irányuló kísérlete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsával teljes jogú tagállamként ismertesse el az általa képviselt közösséget.
A palesztinoknak így nem lesz ugyan szavazati joguk az ENSZ-ben, de az új, magasabb státusuk lehetõvé teszi számukra, hogy részt vegyenek a világszervezet több szakosított szervezete, a többi között a Nemzetközi Büntetõbíróság (ICC) munkájában.
Az ENSZ Közgyûlése pontosan 65 évvel ezelõtt, 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésrõl azóta sem született megállapodás.
Abbász palesztin elnök a szavazás elõtt arra kérte a világszervezet közgyûlését, hogy állítsa ki Palesztina "születési bizonyítványát".
Ron Prosor, Izrael ENSZ-nagykövete a tanácskozáson megerõsítette, hogy országa békében szeretne élni a palesztinokkal, de azt is bejelentette, hogy a palesztin államiságról szóló határozatot nem szavazza meg.
A voksolás után nyilatkozva Ban Ki Mun ENSZ-fõtitkár a tartós rendezést célzó kétoldalú tárgyalások felújítására szólított fel. Hangot adott annak a véleményének, hogy a palesztinoknak joguk van saját, független államhoz, de Izraelnek is joga van ahhoz, hogy szomszédjaival békében és biztonságban éljen.
Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a közgyûlés határozata után felszólította a feleket, hogy haladéktalanul újítsák fel béketárgyalásaikat. Mint mondta, az Egyesült Államok ezekhez segítséget fog nyújtani, de felszólított mindenkit a térségben, hogy tartózkodjon a további "provokatív cselekedetektõl". Rice szerint egyébként a közgyûlési határozat újabb akadályt gördített a béke útjába.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtökön "szerencsétlennek és kontraproduktívnak" nevezte a közgyûlés határozatát.
"Világosan értésre adtuk, hogy csakis a felek, az palesztinok és az izraeliek közötti közvetlen tárgyalások vezethetnek el a békéhez, amelyet mindkét fél megérdemel" - mondta a külügyminiszter. Clinton szerint ez a két nép számára létrehozott két államot feltételez, egy életképes és független Palesztinát, amely békében és biztonságban él egymás mellett a zsidó és demokratikus Izraellel.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!