(MTI) - Az emberi szervezet állandó harcban áll a kórokozókkal - hangsúlyozta Erdei Annak akadémikus Immunválaszaink a mindennapi kihívásokra a legújabb eredmények tükrében címû hétfõi elõadásában a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
"Immunrendszerünk fõ feladata, hogy a kórokozókkal szemben megvédjen minket. Mind környezetünkben, mind a szervezetünkben számos mikroba található, de fontos hangsúlyozni, hogy ezek egy része hasznos. Testtömegünkbõl 1-1,5 kilogrammot a magunkkal hurcolt baktériumok teszik ki, amelyek hasznosak, és hozzájárulnak szervezetünk életben tartásához, hatékony mûködéséhez" - mondta a magyar tudomány ünnepének a megnyitóján.
Mint az ELTE immunológiai tanszékén mûködõ, az MTA által támogatott kutatócsoport vezetõje rámutatott, a környezetünkben milliárdos nagyságrendben jelenlévõ kórokozók ellen viszont folyamatos a harc, amely mindkét fél részérõl a túlélésért zajlik, és nem mindig az ember, az orvostudomány kerül ki gyõztesen. Egyes betegségeket oltóanyagok, gyógyszerek révén leküzdöttek, mások ellen, például a HIV-vírus ellen folytatódik a küzdelem. Az AIDS különösen nagy gondot jelent Afrikában, ahol nagyon gyakori, hogy az anyák adják át a fertõzést újszülött gyermeküknek. A kórokozókat segíti az, hogy a Föld népességének jelentõs része túlzsúfolt városokban él, és megkönnyíti a járványok terjedését a légi közlekedés is.
A kórokozókon kívül immunrendszer a szervezet saját sejtjei felõl érkezõ kihívásokra (tumorok, autoimmun folyamatok) is reagál. Mindkét esetben a válasz két szinten történik meg: az õsibb, veleszületett immunrendszer azonnal reagál, addig a szerzett immunválasz, amely sokkal specifikusabb és memóriával is rendelkezik, egy-két héttel késõbb fejti ki hatását.
"Immunrendszerünk sikerét az segíti, hogy járõrözõ 'katonái' mindenütt megtalálhatók, de különös jelentõséggel bírnak a légzõszervekben és a tápanyagcsatornában, azokban a szervekben, amelyek közvetlenül érintkeznek a külvilággal" - magyarázta Erdei Anna, aki az immunfolyamatok bemutatása mellett beszélt a két rendszer összefonódásáról és az összekötõ-szabályozó mechanizmusokról is.
Az akadémikus kitért a vakcinákra is, amelyek nemcsak a betegségek megelõzésében játszanak szerepet, hanem gyulladások, autóimmun folyamatok kezelésében és tumorok ellenanyagokkal való elpusztításában is. Ezzel kapcsolatban ismertette az ELTE Immunológiai Tanszéke és az MTA-ELTE immunológiai kutatócsoportjának legújabb eredményeit, egyebek közt bemutatva, hogy az itt kifejlesztett fehérjechipek miként segítik bizonyos autoimmun betegségek kórismézését.
Az MTA vezetõi hétfõn délután a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, Széchenyi István emléke elõtt tisztelegnek. Sopronpusztán az Akadémiai Emlékerdõben elültetik az alapítás óta eltelt évek számát jelképezõ 187. hársfát, majd Nagycenken megkoszorúzzák Széchenyi István sírját.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!