(MTI) - Gyors és hatékony lépésekre, a belsõ gondok mihamarabbi megoldására szólították fel az Európai Uniót és az Egyesült Államokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tokiói kongresszusán szombaton.
"Jobb helyzetben vagyunk, mint hat hónappal ezelõtt. Ugyanakkor továbbra is jelentõs kockázati tényezõkkel nézünk szembe" - közölte Tharman Shanmugaratnam, a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Tanács (IMFC) elnöke.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója sürgette az EU-t, hogy állítsa csatasorba az eurózóna mentõalapját és az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját az elhúzódó adósságválság megoldásának érdekében.
"Az eszközök rendelkezésre állnak" - mondta a vezérigazgató, aki egyúttal a fiskális unió erõsítésére és a bankunió mielõbbi megvalósítására szólította fel Európát.
Lagarde úgy érzi, az IMF tagjai elkötelezettek az alap által javasolt lépések végrehajtását illetõen, s a szervezet által nyújtott "globális (pénzügyi) védõháló nem illúzió, hanem nagyon is valós". Hozzátette azonban, hogy önmagában fiskális eszközökkel nem lehet megoldani a válságot, azoknak monetáris és egyéb gazdaságpolitikai intézkedésekkel is párosulniuk kell.
"Nem volt tiltakozás a tagországoknak tett javaslatunk ellen, ami a következõ volt: cselekedni kell" - fogalmazott Lagarde.
"A fejlett gazdaságoknak meg kell valósítaniuk a szükséges strukturális reformokat és hiteles fiskális terveket kell végrehajtaniuk. A feltörekvõ piacgazdaságoknak megfelelõen rugalmas gazdaságpolitikával kell reagálniuk a külsõ sokkokra és támogatniuk kell a növekedést" - írta az IMFC szombaton kiadott nyilatkozatában.
Tharman Shanmugaratnam azt hangoztatta, hogy az amerikai adósságplafonnal kapcsolatos bizonytalanság az egész világon érezteti hatását. A globális válságkezelés során elsõsorban a közép- és hosszú távú feladatokra kell összpontosítani a fiskális fenntarthatóság elérése érdekében - tette hozzá.
Az IMF tagjai listát állítottak össze a helyzet kezeléséhez szükséges intézkedésekrõl, ezen azonban nem szerepelt új, korábban nem ismert javaslat, ahogy a közgyûlésen történt egyeztetésekbõl sem körvonalazódott világosan a kilábaláshoz vezetõ út.
A közgyûlés hangulatát leginkább az Egyesült Államokkal és az EU-val szembeni egyre hangsúlyosabb türelmetlenség jellemezte. Egyes európai tisztviselõk kifejezetten frusztráltnak mutatkoztak az össztûz miatt, amelyet nagyrészt korábbi ígéreteik ismételgetésével próbáltak lecsillapítani. Bár Lagarde azt hangoztatta, hogy az IMF kész újabb segítséget nyújtani Európának, a nemzetállamok képviselõi a kontinens megsegítése helyett arról beszéltek, hogy az EU-nak ideje lenne összeszednie magát.
Az európai, azon belül is a görög és spanyol helyzetet illetõen nem született egyetértés az IMF és az európai kormányok, elsõsorban Németország között. Német kommentárok szerint törésvonal kezd kialakulni az engedékenyebb hangnemet megütõ IMF és a hitelprogram lazítását elutasító Berlin véleménye között a görög helyzet helyes kezelését illetõen, ami tovább hátráltathatja a belpolitikai-társadalmi gondok miatt amúgy is nehezen haladó konszolidációt.
Az európai válságkezelést ért kritikákra reagálva Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter közölte: az eurózóna döntéshozatalában 17 állam vesz részt, amelyek mindegyikében parlamenti jóváhagyás szükséges az intézkedések bevezetéséhez, ez pedig idõbe telik. "Ha nem vagyunk elég gyorsak a piacok szerint, sajnálom, de a piacoknak várniuk kell" - fogalmazott.
A bírálatokból a fejlett világ legnagyobb államadósságát maga elõtt görgetõ házigazda Japánnak is kijutott. Ji Kang (Yi Gang), a kínai delegáció vezetõje kijelentette: Japán és az Egyesült Államok nem rendelkezik hiteles középtávú adósságkonszolidációs stratégiával, ami "fontos oka annak, hogy ezekben az országokban lassú a kilábalás üteme". Wayne Swan ausztrál kincstárnok arra figyelmeztetett, hogy "Ázsia önmagában nem képes a hátán vinni a világgazdaságot".
Nem kerülték el a kritikák Kínát sem, amelynek pénzügyminisztere és jegybankelnöke távol maradt az üléstõl a Japánnal szembeni szigetvita miatt. Az IMF és a tagországok számos tisztviselõje, ha diplomatikusan is, de határozottan jelezte: nagyobb kompromisszumkészséget vártak volna Pekingtõl a jelenlegi gazdasági helyzet fényében.
Megfigyelõk szerint a világgazdaság fellendüléséhez szükséges döntéseket nagyban lassíthatja a novemberi amerikai elnökválasztás, illetve a szintén a jövõ hónapban esedékes kínai vezetõségváltás, amely események miatt tovább halasztódhat egyes kulcsfontosságú döntések meghozatala.
A kétnapos közgyûlésen a világgazdasági gondok mellett az IMF szervezeti ügyei is kiemelt figyelmet kaptak, miután a kitûzött határidõre nem fogadták el az alap szavazati arányainak megváltoztatására vonatkozó reformtervet. A 2010-ben kidolgozott terv jelentõsen növelné a fejlõdõ és felemelkedõ gazdaságok - elsõsorban Kína - beleszólását a szervezet ügyeibe, míg az Egyesült Államok és az EU együttes szavazati ereje 50 százalék alá csökkenne.
Lagarde szombaton úgy fogalmazott: jelentõs elõrelépések történtek a kérdésben, közel van a kompromisszum. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy "egy-két ország" jóváhagyja a reformokat - mondta Lagarde, egyértelmûen az Egyesült Államokra utalva.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!