IMF |
---|
(MTI) - A fejlett régiókban a monetáris ösztönzõk túl gyors kivezetésének kockázataira, valamint a nem kellõen hiteles gazdaságpolitikát alkalmazó fejlõdõ országokra leselkedõ pénzügyi veszélyekre hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap ... | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
IMF/Világbank-közgyûlés - Lagarde: a kilábalás maraton, nem sprint
MTI
2012 October 12, Friday
(MTI) - A gazdasági válságból való kilábalás maraton, nem pedig sprint, a legfontosabb feladat jelenleg az európai és amerikai bizonytalanságok csökkentése - mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pénteken az IMF ...
|
(MTI) - A gazdasági válságból való kilábalás maraton, nem pedig sprint, a legfontosabb feladat jelenleg az európai és amerikai bizonytalanságok csökkentése - mondta Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója pénteken az IMF és a Világbank tokiói közgyûlésének egy vitafórumán, ahol a világgazdasági válságkezelésrõl és Görögországról vitázott a német pénzügyminiszterrel és közgazdászokkal.
A költségvetési kiigazítás elengedhetetlen a magas adóssággal küzdõ országokban, a fõ kérdés annak üteme, illetve az, hogy milyen más lépések párosulnak mellé a többi között a strukturális reformokat és a termelékenység ösztönzését illetõen - jelentette ki Lagarde a BBC brit közszolgálati televízió által rendezett beszélgetésen, azt hangoztatva, hogy országspecifikus megoldásokra van szükség. "A növekedés hiányának, a piaci nyomásnak, illetve az eddigi erõfeszítéseknek fényében idõt kell adni Görögországnak" - mondta az IMF vezetõje. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ugyanakkor leszögezte: a maraton csak úgy teljesíthetõ, ha az elején jó irányba indulunk el. "Nincs alternatívája a középtávú adósságcsökkentésnek. Az eurózónában lépésrõl lépésre haladunk, még ha ez néha kissé összetett és nehezen érthetõ is" - mondta. A görög helyzettel kapcsolatban kijelentette: "(Athénnek) be kell tartania korábbi kötelezettségvállalásait. Meg kell várnunk a trojka (az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank) jelentését, addig nem szabad spekulálni." Lagarde csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: Görögországnak két év haladékot kell adni a nemzetközi hitelezõk által megkövetelt takarékossági intézkedések végrehajtására. Németország ugyanakkor hosszú ideje elutasítja a görög program lazítását. Peter Orszag, a Citigroup alelnöke, a Fehér Ház költségvetési hivatalának korábbi elnöke ezzel szemben amellett érvelt, hogy a középtávú fiskális konszolidációnak gazdaságélénkítõ lépésekkel kell párosulnia. Szerinte olyan megszorításokat kell hozni, amelyek csak késõbb éreztetik hatásukat, míg a munkaerõ-piaci gondok miatt azonnali stimulusra van szükség. "Természetesen extrém esetek is vannak, (...) de az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak nincs szüksége azonnali fiskális konszolidációra" - közölte. Raghuram Radzsan, az indiai pénzügyminisztérium fõtanácsadója szerint a probléma fõ oka, hogy a ciklikus és a strukturális gondok egymással párhuzamosan jelentkeznek. A válságon csak a strukturális problémák megoldásával lehet felülkerekedni - mondta. A kisebb földrengés által megzavart beszélgetés közönsége, ha csupán kis többséggel is, de a megszorítások mellett tette le a voksát. A megszorítás kontra élénkítés vitával kapcsolatban Lagarde emlékeztetett rá, hogy az élénkítõ intézkedéseket csak újabb kölcsönfelvétellel lehet finanszírozni, míg Schäuble azt mondta: az államadósság növekedése nem segíti, hanem hátráltatja a növekedést. Orszag ugyanakkor leszögezte: az amerikai tapasztalatok alapján a stimulus képes munkahelyteremtésre, a multiplikátorhatás érvényesül. Radzsan szerint a fejlett világ fõ gondja, hogy a válságot megelõzõ idõszakban hitelbõl finanszírozott költéssel fedték el a munkaerõ-piaci problémákat, erre azonban ma már nincs lehetõség. Az indiai közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad sarokba szorítani Görögországot, ahol egyre inkább úgy érzi a lakosság, hogy bármit is tesznek, az nem lesz elég a válságból való kilábalásra, ezért nincs is értelme áldozatokat hozni. "Természetesen aggódom a (görögországi) tüntetések miatt. De ha minden esetben a tüntetõkre hallgatnánk, soha nem születne fenntartható (gazdaság)politika. A demokrácia nehéz, de még mindig sokkal jobb, mint az alternatívák" - fogalmazott a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy nem megszorításokat, hanem felelõs és hiteles fiskális politikát vár. Schäuble arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányok mozgástere korlátozott: "a kormányok nem tudnak munkahelyeket teremteni, (csak) olyan környezetet, amely ösztönzi a befektetõkét és a vásárlókat." Radzsan szerint a fejlõdõ országok keresletük felhajtásával tudnának hozzájárulni a válságkezeléshez, fennáll ugyanakkor a veszély, hogy a Nyugat befelé fordul problémái miatt, s ezért a nemzetközi áru- és tõkeáramlást korlátozni akaró hangok kerülnek többségbe a világgazdaságban. Orszag azt mondta: az USA-ban az a fõ kérdés, hogy a kormány "lábon lövi-e magát" és recesszióba süllyeszti az országot a fiskális szakadék miatt, ugyanakkor a Citibank tisztviselõje optimistán nyilatkozott hazája kilátásaival kapcsolatban. Záró felszólalásában Lagarde abbéli reményének adott hangot, hogy a jövõ évi közgyûlésre az USA megoldja a fiskális szakadék problémáját, az EU pedig hiteles stratégiát fog kidolgozni. "De kétlem, hogy ez így lesz" - tette hozzá.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!