(MTI) - Az elemzõk és a Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint is a közfoglalkoztatás súlyának növekedése húzta lefelé a bérek növekedését áprilisban.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzõje szerint a bérnövekedési ütem áprilisi csökkenését jelentõsen befolyásolja, hogy a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami torzítja, lefelé húzza az átlagot.
Áprilisban 2,5 százalékra lassult a bruttó bérnövekedési ütem az elõzõ havi 2,7 százalékról, a nettó bérek pedig 0,2 százalékkal estek vissza - idézte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait az elemzõ. Számítása szerint a nettó reálbérek 5,6 százalékkal csökkentek.
Hozzátette, hogy az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelmûek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett a nyers adatokhoz képest, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál. A közfoglalkoztatás mellett ez is lefelé húzza az átlagot.
Az elemzõ szerint a bérek alakulása nem tükröz se béroldali, se keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése miatt a belsõ kereslet további szûkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentõs stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövõre sem teljesülõ 3 százalékos inflációs cél miatt. A kamatok csökkentéséhez az IMF megállapodás mellett a forint erõteljes erõsödésére lenne szükség, hogy elérhetõvé váljon az inflációs cél - fejtette ki Suppan Gergely.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzõje szintén úgy vélekedett, hogy a közszféra adatai húzták le a bérnövekedési ütemet. Gõzerõvel folyik a közmunkások alkalmazása, és mivel az õ bérük az átlagnál alacsonyabb, ez lehúzza a statisztikai átlagot - fejtette ki az szakértõ. Hozzátette, hogy a versenyszektorban a vártnak megfelelõen alakult az adat, itt 7,6 százalékkal nõttek a rendszeres keresetek áprilisban.
Az Erste elemzõje szerint ez a tendencia várhatóan a következõ hónapokban is megmarad. A közmunkások alkalmazása továbbra is lefelé húzza majd a közszféra béradatait, ugyanakkor a versenyszférában viszonylag magas bérindexek láthatók majd. Utóbbiban benne van az elvárt béremelés, illetve a minimálbér emelés hatása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szintén azt emelte ki értékelésében, hogy az elmúlt idõszakban tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér alakulás elsõsorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható.
A Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint áprilisban a havi nettó átlagkereset 0,2 százalékkal csökkent, 142.211 forint volt. A havi bruttó átlagkereset az elõzõ év azonos idõszakához képest 2,5 százalékkal nõtt 219.955 forintra. Az idén az elsõ négy hónapban a teljes munkaidõben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219.400 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230.500 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195.600 forint volt. A bruttó keresetek január-áprilisban 3,9 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal haladták meg az elõzõ év azonos idõszakit.
,
Hírközpont
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!