(MTI) - Kilencven ĂŠve, 1922. mĂĄrcius 25-ĂŠn halt meg Hugonnai Vilma, az elsĂľ magyar orvosnĂľ, a magyarorszĂĄgi nĂľkĂŠpzĂŠs ĂźgyĂŠnek kiemelkedĂľ alakja. Az MTVA SajtĂł- ĂŠs FotĂłarchĂ­vumĂĄnak portrĂŠja:

    Hugonnay Vilma 1847. szeptember 30-ån szßletett NagytÊtÊnyben egy grófi csalåd ÜtÜdik gyermekekÊnt. A szeretet hiånyåt korån megtapasztalta, mert tßdþbeteg Êdesanyja gyermekeit - a fertþzÊs veszÊlyÊtþl tartva - naponta csak nÊhåny percig låthatta. Vilmåt håzitanító oktatta, majd egy leånynevelþ iskolåba kerßlt, Ês 18 Êvesen fÊrjhez ment a nåla húsz Êvvel idþsebb Szilassy GyÜrgy fÜldbirtokoshoz.
    RÜvid ideig Vasadon Êltek, majd Påndra kÜltÜztek, ahol az ifjú felesÊg sokszor tÜltÜtte napjait magånyosan. Unalmåt enyhítendþ szÊpirodalom helyett orvosi kÜnyveket tanulmånyozott, Ês gyógyította a kÜrßlÜtte Êlþket. Egy újsåghirdetÊsbþl tudta meg, hogy a zßrichi egyetem orvosi fakultåsån nþket is kÊpeznek, s kßlfÜldieket is felvesznek. Vilma rÜgvest beadta jelentkezÊsÊt, tanulmånyainak kÜltsÊgÊt - mivel fÊrje vagyonuknak mår nyakåra hågott - Êkszerei eladåsåból teremtette elþ.
    Svájcban szûkös körülmények közt élt, nevébõl ekkor hagyta el a nemesi y végzõdést. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Õ mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani - egy ideig azonban nem tehette. Diplomáját a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így Hugonnai Vilma csak szülésznõként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendelõ kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába.
    Håzassåga megromlott, vålåsa utån måsodszor az eozin-måzat felfedezþ vegyÊsz, akadÊmikus, mÝegyetemi tanår Wartha VincÊhez ment felesÊgßl. FÊrje kÊrÊsÊre felhagyott a szßlÊsznþi gyakorlattal, Ês az elmÊleti kÊrdÊsek felÊ fordult. Nemcsak orvosi tårgyú íråsai jelentek meg, hanem a nþk egyenjogúsågånak tÊmåjåban is publikålt. Ismeretterjesztþ elþadåsokat tartott, egyik alapítója volt az Orszågos NþkÊpzþ Egyesßletnek, ahol ingyen oktatott egÊszsÊgtant, gyermekgondozåst, betegåpolåst, egy ideig az þ vezetÊse alatt mÝkÜdÜtt a magyar båbåk egyesßlete.
    Miutån Magyarorszågon 1895-ben rendelet jelent meg arról, hogy nþk is jelentkezhetnek egyetemi kÊpzÊsre, Hugonnai Vilma fÊrje biztatåsåra ismÊt diplomåja elismerÊsÊre folyamodott. NÊhåny vizsgåt kÜvetþen 1897. måjus 14-Ên, ÜtvenÊvesen az elsþ magyar nþi orvosså avattåk. Most mår Êlhetett orvosi hivatåsånak, elsþsorban nþket Ês szegÊnyeket gyógyított, sokaktól honoråriumot sem fogadott el. MagånÊlete azonban tragikusan alakult: elþbb egyik lånyåt vesztette el, majd fÊrje is meghalt.
    Hugonnai Vilma tÜbb nþknek szånt felvilågosító mÝvet írt. Elþbb A nþmozgalom Magyarorszågon címÝ tanulmånyåt publikålta, majd 1907-ben megjelent A nþ mint håziorvos címÝ munkåja. A mÝ egy nÊmet kÜnyv fordítåsån alapul, de sajåt gyakorlatånak ismereteivel egÊszítette ki, elsþsorban a nþi Ês gyermekbetegsÊgek tÊmåjåban, Ês az kora egÊszsÊgåpolåsi kÊzikÜnyvÊnek szåmított.
    Az elsþ magyar orvosnþ gyógyító hivatåsåtól Êlete vÊgÊig nem szakadt el. Amikor kitÜrt az elsþ vilåghåború, hatvanhÊt Êvesen elvÊgzett egy hadisebÊszeti tanfolyamot, rÊszt vett a sebesßltek ellåtåsåban, Ês orvosnþket szervezett a vÜrÜskeresztes hadikórhåzakban vÊgzendþ betegellåtåsra. Orvosi munkåjåt 1915-ben kitßntetÊssel ismertÊk el.
    Utolsó Êvei magånyosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. mårcius 25-Ên halt meg Budapesten szívszÊlhÝdÊs kÜvetkeztÊben, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Halålakor tÜbb szåz orvosnþ gyógyított Magyarorszågon.