(MTI) - MĂĄrcius 23-ĂĄn lesz hetvenĂśt ĂŠves Robert Gallo amerikai orvos, az AIDS betegsĂŠget okozĂł HIV-vĂ­rus egyik felfedezĂľje. A Nobel-dĂ­jat mĂŠgsem kapta meg - azt nagy vetĂŠlytĂĄrsa, a francia Luc Montagnier vehette ĂĄt, de Ăľ is csak negyedszĂĄzaddal a felfedezĂŠs utĂĄn. Az MTVA SajtĂł- ĂŠs FotĂłarchĂ­vumĂĄnak anyaga:

    Gallo olasz bevåndorló csalådból szårmazik, orvosi diplomåjåt 1963-ban szerezte meg. Tudomånyos pålyåjåt råkkutatókÊnt kezdte, dÜntÊsÊt nagyban befolyåsolta, hogy egyik nþvÊre leukÊmiåban halt meg. Idþvel a retrovírusok tanulmånyozåsåra tÊrt åt - ezek olyan viszonylag Üsszetett felÊpítÊsÝ vírusok, amelyek ÜrÜkítþ anyagukat nem DNS, hanem RNS formåban tåroljåk, s ezt "írjåk åt" DNS-re, amelyet aztån a megfertþzÜtt sejt genomjåba illesztenek. Az Êlþvilågban pÊldåtlan módon tehåt a DNS-RNS åtíråst visszafelÊ vÊgzik, innen szårmazik nevßk is. Gallónak sikerßlt az emberi immunreakcióban rÊszt vevþ T-sejteket Êletben tartania Ês az ezt fertþzþ leukÊmiavírust (HTLV) azonosítania. Ezzel kÊt jelentþs felfedezÊst is tettek: bebizonyítottåk, hogy az emberi szervezetben is lehet retrovírus, Ês hogy vírus okozhat råkot.
    Gallo figyelme ezutån fordult az AIDS felÊ. A The New York Times 1981-ben adott hírt egy titokzatos betegsÊgrþl, amely a New York-i Ês kaliforniai homoszexuålis fÊrfiak kÜzÜtt szedte åldozatait, akik a tßdþgyulladås egy ritka fajtåjåval Ês a Kaposi-szarkómånak nevezett daganattal jelentkeztek a kórhåzakban. A betegsÊg azonban nem sokkal kÊsþbb a drogosok, a heteroszexuålisok Ês a vÊråtÜmlesztÊsen åtesettek kÜrÊben is megjelent, s 1983-ra a vilåg 33 orszågåból jelentettek eseteket. (Ma úgy vÊlik, a kórt elterjesztþ "nulladik beteg" egy kanadai fÊrfi lÊgi kísÊrþ volt, aki az 1982 tavaszåig diagnosztizålt 248 beteg kÜzßl legalåbb 40-nel lÊtesített szexuålis kapcsolatot.)
    A rejtélyes új betegség kórokozója után hajsza indult. Gallo és csoportja 1984. május 4-én publikálta a Science címû folyóiratban cikkét, amely szerint az AIDS-es betegekbõl elkülönített, általuk HTLV-IIIB névre keresztelt retrovírus okozza a betegséget. Ugyanakkor a lap egy évvel korábbi, 1983. május 20-i számában már megjelent a párizsi Pasteur Intézetben dolgozó, Luc Montagnier által vezetett csoport közleménye. Õk egy AIDS-ben szenvedõ beteg szervezetébõl elkülönített, általuk LAV-nek nevezett retrovírust írtak le, amely hatékonyan szaporodott T-sejtekben, de ezzel egy idõben el is pusztította azokat. Évekkel késõbb derült ki, hogy egymástól függetlenül mindketten a HIV vírust fedezték fel. Az amerikai kutatók érdeme volt, hogy nekik sikerült a retrovírust szervezeten kívüli sejtkultúrában fenntartani és szaporítani, ami lehetõvé tette a vírus kimutatását szolgáló tesztek kidolgozását. (A betegséget magát 1982-ben nevezték el szerzett immunhiányos tünetegyüttesnek, ennek angol rövidítése az AIDS, a vírust pedig 1986-ban egy független bizottság emberi immunhiányt elõidézõ vírusnak - HIV).
    A kÊt csoport a kutatås idþszakåban egyßttmÝkÜdÜtt, rendszeres volt kÜztßk a mintåk cserÊje. A felfedezÊs utån azonban Üsszevesztek az elsþsÊg kÊrdÊsÊn, olykor kifejezetten kicsinyes vitåba bonyolódtak. Amikor ugyanis 1985-ben mindkÊt csapat kÜzzÊtette az egyÊbkÊnt igen gyorsan mutålódó vírus genetikai mintåjåt, az szinte teljesen megegyezett, tehåt az amerikai tudósok a franciåk åltal kßldÜtt mintåból ugyanazt a vírust izolåltåk. MÊg a szåndÊkos lopås vådja is felmerßlt, ezt azonban a kÊsþbbi vizsgålatok teljesen kizårtåk. A konfliktust vÊgßl kormånyszinten oldottåk meg: az 1987-ben szßletett megållapodås az AIDS-tesztbþl szårmazó bevÊteleket egyenlþ arånyban osztotta fel, Gallo Ês Montaignier pedig "tårsfelfedezþnek" minþsßlt. Ma mår bizonyos, hogy az elsþsÊg Montaignier-t illeti, az þ munkåja viszont sokban tåmaszkodott Gallo felfedezÊseire Ês módszereire.
    Az orvosi Nobel-díjat mindenesetre 2008-ban a francia Françoise BarrÊ-Sinoussi Ês Luc Montagnier kapta a "humån immundeficiencia vírus felfedezÊsÊrt", megosztva a mÊhnyakråkot okozó humån papilloma vírust felfedezþ nÊmet Harald zu Hausennel. A bizottsåg óriåsi vihart kavaró dÜntÊsÊt indokolva kifejtette: nem Gallót mellþztÊk, hanem a szabålyokat alkalmaztåk, amelyek az elsþsÊget díjazzåk, Ês nem is teszik lehetþvÊ håromnål tÜbb tudós kitßntetÊsÊt egy Êvben. Måsok ezt måskÊnt låttåk: mÊg Montagnier is "meglepetÊsÊt" fejezte ki, az amerikai Science pedig a díjazottakat bemutató cikkÊben legtÜbbszÜr Gallo nevÊt írta le.