Történelem |
---|
(MTI) - Bélyeget bocsátott ki kedden a Magyar Posta abból az alkalomból, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. | |
| |
| |
| |
| |
|
MTI hírek |
---|
| Külföld |
| | Magyarország |
| | EU |
| | Külföld |
| | Magyarság |
| | Sport |
| | Tudomány |
| | Külföld |
| | Sport |
| | Egészségügy |
| | Labdarúgás |
| | Bûnügy |
| | Baleset |
| |
Komjádi Béla, a magyar vízilabdasport nagy alakja 120 éve született
MTI
2012 March 13, Tuesday
(MTI) - Százhúsz éve, 1892. március 15-én született Komjádi Béla szövetségi kapitány, sportújságíró, aki lefektette a nemzeti sikersportágnak számító vízilabdázás alapjait Magyarországon.
|
(MTI) - Százhúsz éve, 1892. március 15-én született Komjádi Béla szövetségi kapitány, sportújságíró, aki lefektette a nemzeti sikersportágnak számító vízilabdázás alapjait Magyarországon.
Komjádi szó szerint minden pillanatát a pólónak szentelte, pályafutásának tapasztalatait A vízilabda-játékos kiskátéja címû mûvében összegezte. A legfontosabbnak az ötös számú parancsot tartotta: "Ne vitatkozzál sem a bíróval, sem a társaiddal, sem az ellenfél játékosaival. Mert ha a bíróval vitatkozol, az kiállít, ha a társaiddal, az egyenetlenséget okoz, ha pedig az ellenféllel veszekszel, õ gólt dob, amíg te beszélsz." Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga: Komjádi 1892. március 15-én, nemzeti ünnepünkön született Budapesten, és ugyanebben a hónapban, 1933. március 5-én halt meg agyvérzés következtében, mindössze 41 évesen. A polgári életben a Magyar Általános Kõszénbányai Társaságnál dolgozott tisztviselõként. Fiatalon középszerû úszó volt az MTK színeiben, majd 1914-ben váltott és beszállt a vízilabda-együttesbe. Szótlan, csendes ember volt, aki rendkívül jó taktikai érzékkel játszott hátvédet. Elsõ világháborús önként vállalt frontszolgálata örökre megváltoztatta életét. Többszörös sebesüléssel, comblövésekkel tért haza, az egyik örökre lehetetlenné tette, hogy saját gyermeke lehessen. A Császár fürdõ katonai utókezelõvé alakított szállodájában lábadozott, s közben figyelte a labdázó gyerekeket. Ekkor született meg benne az ötlet, hogy olyan ügyes fiatalokat támogasson, akik ígéretes tehetségnek bizonyultak úszásban, így talán majd a vízilabdázásban is sokra vihetik. Felépülése után minden idejét és energiáját a vízilabdázásnak áldozta, sorra látogatta a dunai uszodákat, gyermekeknek tartott játékos vetélkedõket. Elszántsága, fanatizmusa, és hite meghozta eredményét: 1916-ban a belvárosi reáliskola növendékei között bukkant rá leendõ nagy játékosaira, a Homonnaiként legendává vált két Hlavacsekre, Mártonra és Lajosra, és a két Keserûre, Alajosra és Ferencre. 1917-ben az MTK-ból magával vitte fiatal felfedezettjeit a III. kerületi TVE-be (Magyar Torna és Vívó Egylet), melyet õ tett naggyá, megteremtve az akkor már komoly sikereket maga mögött tudó FTC riválisát. A hallatlan energiával dolgozó Komjádi bekerült a Magyar Úszó Szövetség játékvezetõi keretébe, majd a szervezet vízilabda-bizottságába. Az FTC csapatában figyelt fel a technikás Fazekas Tiborra és Wenk Jánosra, az úgynevezett levegõjáték megteremtõire. 1924-ben átvette a párizsi olimpián résztvevõ válogatott felkészítését. A csapat elsõ mérkõzését a verhetetlennek hitt britekkel vívta, s a magyarok, akiknek nem sok esélyt adtak, szenzációt okoztak. A 3-0-ás vesztésre álló helyzetet megfordítva Homonnai Márton a harmadik hosszabbításban belõtte a gyõztes gólt, Magyarország 7-6-ra legyõzte a legnagyobb esélyest. Ez a mérkõzés volt az elsõ aranykor nyitánya. A holtfáradt csapat ezután több vereséget szenvedett, de már letette névjegyét. A következõ években a válogatott háromszor nyert Európa-bajnokságot és 1932-ben nagy esélyesként érkezett a Los Angeles-i olimpiára. (Az útiköltséget bemutatómeccsekkel teremtették elõ, a nagy költségek miatt a tornán csak öt válogatott vett részt). A magyarok rögtön elsõ mérkõzésükön 6-2-re verték a németeket, 17-0-ra a japánokat, 7-0-ra a házigazdákat. A brazilok ellen nem játszottak, mert a dél-amerikaiakat kizárták, miután rátámadtak a meccsüket vezetõ és minden szabálytalanságukat befújó Komjádira. Komjádi Béla a Magyar Úszó Szövetség vízilabda-kapitánya, majd haláláig ügyvezetõ alelnöke volt, a húszas évektõl a Nemzeti Sport fõmunkatársaként kiterjedt sajtókampányt folytatott a Nemzeti Sportuszoda megteremtéséért. Róla nevezték el 1976-ban Budapesten a Császár uszoda mellett felépült korszerû fedett uszodát. Nevét viseli a Komjádi Kupa, melynek célja emlékének megõrzése, a felnõttcsapatok közvetlen utánpótlása számára játéklehetõség biztosítása.
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!