A magyar betyårvilåg a XIX. szåzad elejÊn alakult ki az AlfÜldÜn, a Bakonyban Ês Somogyban. A betyårok szegÊny zsellÊrekbþl, påsztorokból, a katonasåg elþl menekßlþ legÊnyekbþl verbuvålódtak. Vilågukat egyfajta romantika Üvezte, s mivel a gyÝlÜlt hatalom ßldÜzte þket, nÊmi rokonszenvet is Êbresztettek. A valósågban nagy rÊszßk kÜzÜnsÊges bÝnÜzþ volt, aki legfeljebb a sajåtos betyårbecsßletet tisztelte, de a tulajdont Ês az Êletet nem. A "jó betyårok" nagyra nÜvesztett alakja kÜrÊ viszont legendåk szÜvþdtek, a tÜrvÊnyen kívßli tårsadalom csúcsåra emelkedett vezÊrek pedig a betyårvirtus megtestesítþi, a nÊpdalok hþsei (Ês az akasztófa virågai) lettek. Az alfÜldi betyårok kÜzßl a legnagyobb hírnÊvre Rózsa Såndor, a bakonyi betyårok kÜzßl Sobri Jóska tett szert.
    Mår szårmazåsåt is legendåk Üvezik, vÊlhetþleg 1810 tåjån szßletett Pap József nÊven a Vas megyei EndrþdÜn, egy kondås fiakÊnt. Ragadvånyneve vÊlhetþleg a Sopron megyei Soborra utal, ahonnan apja szårmazott. A kisbojtår istenfÊlþ nevelÊst kapott, de rossz tårsasågba keveredett, s egy vÊlhetþen virtuskodåsból elkÜvetett disznólopås utån kÊt Êv bÜrtÜnre ítÊltÊk. A råcsok mÜgÜtt szerelmi romåncot folytatott a foglårnÊval, megtanult írni-olvasni Ês megkedvelte a cifra ruhåkat. Szabadulåsa utån újfent ÜsszeßtkÜzÊsbe kerßlt a tÜrvÊnnyel, Ês a bßntetÊstþl fÊlve bujdosåsra adta fejÊt.
    Csakhamar banda verþdÜtt kÜrÊ, alvezÊre egy Milfajt Ferkó nevÝ, hat osztålyt vÊgzett, tÜbb nagyúrnål szolgålt inas lett. SobriÊk a Bakonyban tevÊkenykedtek, de portyåik sorån eljutottak Gyþrig Ês Zalåig is, fþkÊnt papokat, gazdag juhåszokat, kereskedþket fosztogattak. 1836-ban a kónyi kasznårtól vittÊk el a gyþri kåptalan pÊnzÊt - åm Sobri a csalåd szåmåra hÊt ezßst evþeszkÜzt visszaadott, tåplålva a nagylelkÝ rablóról keringþ mondåkat. A betyår nem sokkal kÊsþbb szolgagyþri kastÊlyåban Hunkår Antal ezredest rabolta ki, de ez mår vÊgzetesnek bizonyult szåmåra, tettßk orszågos botrånnyå dagadt, a kÜztiszteletben ålló åldozat (akinek håzåban szó szerint egy fillÊrt sem hagytak) szemÊlyesen a kirålynål tett panaszt.
    Sobri fejÊre szåz arany vÊrdíjat tÝztek ki, s kilenc vårmegye indított ellene hajtóvadåszatot, amelybe a pandúrok mellett a katonasågot is bevontåk. Az ßldÜzÜtt betyår csapatånak egy rÊsze Milfajt vezetÊsÊvel a VÊrtes felÊ vonult, de messzire nem jutottak. AlvezÊre egy elfajult mulatozås sorån magåt lþtte meg, a sebesßlt betyårt mår kÜnnyen elfogtåk, s a "talpon ålló" (statåriålis) bírósåg 1836 karåcsonyån felakasztatta.
    Sobrit Ês Üt tårsåt 1837. februår 17-Ên kerítettÊk be Somogy Ês Tolna megye hatårån. LåpafþnÊl szabålyszerÝ ßtkÜzet alakult ki, a sarokba szorított betyårok mÊg sebesßlten sem adtåk meg magukat. Sobri folyamatosan tßzelt a katonåkra, akik vÊgßl mÊgis kÜzelÊbe fÊrkþztek, Ês egy tiszt låndzsåval rontott rå. A betyår cÊlba vette, de amikor rådÜbbent remÊnytelen helyzetÊre, magåt lþtte szíven.
    Nehezen Êrthetþ, miÊrt Êpp Sobri Jóska lett az egyik leghíresebb betyår, hiszen emlÊkezetes tett nem fÝzþdik nevÊhez - igaz, gyilkossåg sem. Kßlseje elþnyÜs volt, a kÜrÜzþlevÊl sudår termetÝ, fehÊr bþrÝ, csinos arcú legÊnynek írja le. Halålåba a nÊp nem akart beletÜrþdni, mÊg Êvtizedekkel kÊsþbb is suttogtåk, hogy Szlavóniåba bujdosott Ês kanåszkodik, az AlfÜldÜn lett gazdag szåmadó, kivåndorolt Amerikåba Ês így tovåbb. EmlÊkÊt mesÊk, dalok, balladåk, ponyvaregÊnyek sora þrzi, bekerßlt a nÊmet lexikonokba Ês újsågokba, Franciaorszågban mÊg zenÊs darab is szßletett róla. Itthon tíz Êve forgattak róla kalandfilmet Sobri címmel.