A világ 165. legerõsebb szuperszámítógép rendszerének harmadik, szegedi komponensét adták át május 6-án, péntek délelõtt. A Szegeden átadott szuperszámítógép része annak a HBONE+ névre hallgató, átfogó elektronikus infrastruktúra fejlesztési projektnek, amelyet a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) valósít meg három év alatt, 2012-ig bezárólag európai uniós források bevonásával, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.
A szuperszámítógép rendszer egyik eleme csak a szegedi, amelynek további komponenseit Budapesten, Debrecenben és Pécsett, azaz a kiemelt egyetemi városokban helyezték el. A különálló szuperszámítógépeket a NIIF Intézet dedikált optikai hibrid hálózata kapcsolja össze egy hatalmas erõforrássá. A szupergépek önmagukban is rendkívül impozáns teljesítményre képesek, azonban összekapcsolva a világ 165. legerõsebb konfigurációját adják ki. A számítási kapacitás a régebbi rendszer 70-szeresére, míg a tárolási kapacitás csaknem 100-szorosára növekedett.
Amellett, hogy a számítógépek elképesztõ számolási sebességgel és tárkapacitással bírnak, még rendkívül energiahatékonyak is egyben. A "zöld" szuperszámítógép kedvezõ energiafelhasználása részben a benne megtalálható, legkorszerûbb AMD Opteron, 12 magos processzoroknak köszönhetõ. Az egyedülálló gép számítási teljesítménye meghaladja a 14 Tflop/s értéket. A számítógépeken egyébként Linux operációs rendszer fut. A szuperszámítógép különlegessége továbbá, hogy hatékonyan futtathatók rajta a vegyes párhuzamos programozási paradigmákat alkalmazó algoritmusok is.
Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora elmondta: „A Szegedi Tudományegyetemen évtizedek óta folynak kutatások, amelyekhez elengedhetetlen a nagy-kapacitású számítógépek használata. Az Egyetem pályázatokkal, innovációs szerzõdésekkel, saját fejlesztésekkel folyamatosan bõvítette számítógépes infrastruktúráját. Ennek a következõ állomása a most beállított szuperszámítógép. Segítségével a számítástudományok területén nyílt forráskódú programfejlesztést, szoftverek optimalizálását, képfeldolgozást, ún. adatbányászatot végzünk majd.
A fizikai kutatásainknak jelentõséget ad a Szegeden épülõ szuper-lézerrel (ELI) tervezett kísérletekhez végzendõ elõszámolások: hogyan lehet izolált, rendkívül rövid impulzusokat elõállítani szinkronizált lézer és nagyfrekvenciás impulzusok kombinációjával. Az emberi szervezetre kevésbé káros lágy röntgen tartományba esõ hullámhosszú, rövid impulzussorozatok elõállítási módjait elemezzük. További kutatási terület az orvosi képalkotás szimulációja, mûtétek és diagnosztika során használt röntgenkészülékek modellezése, melynek célja olyan eljárások kidolgozása, amelyekkel a képminõség javul, miközben a beteg és orvos sugárterhelése pedig csökken.
A kémia, biológia, gyógyszerész- és orvostudomány területén kiemelt fontosságú a számítógépes gyógyszertervezés és fejlesztés, kvantumkémiai és molekuladinamikai modellezés (molekulák, fehérjék szerkezete, átalakulása, kölcsönhatása, enzimek aktivitása, betegségcsoportok elemzése). Ezzel csökkenthetõ a gyógyszer kifejlesztésének ideje, a szintetikus munka és részben a kísérleti állatok száma.
Ígéretes továbbá a földtudományi modellezés, ahol pl. a repedezett kõzetek áteresztését vizsgálják (radioaktív hulladék tárolása, vízvédelem, stb.)".
Az országos HBONE+ rendszer szegedi szuperszámítógépe az egyetem Árpád téri épületében kapott helyet.
,
Universitas
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!