A kormány a tervek szerint október közepén foglalkozik az adótörvényekkel és a jövõ évi költségvetés tervezetével, ezért a miniszterelnök október 10-e, 12-e körüli idõpontra javasolná az ezekkel kapcsolatos érdekegyeztetést. Orbán Viktor errõl az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) ülésén beszélt hétfõn Budapesten. A tanács munkavállalói oldalán szinte mindegyik érdekképviselettõl szóvá tették, hogy az elmúlt 4 hónapban nem ülésezett az OÉT, és több fontos törvényt társadalmi egyeztetés nélkül fogadott el a parlament. Orbán Viktor szerint ennek az az oka, hogy a kormánynak rengeteg dolga volt. Jelezte ugyanakkor, hogy csak olyan döntéseket hoztak eddig, amelyekhez megvolt a választói felhatalmazásuk.

A hétfõi volt az elsõ OÉT-ülés az új kormány májusi megalakulása óta. A munkáltatók és munkavállalók érdekképviseleti szerveibõl, valamint a kormány képviselõibõl álló tanácsot még júliusban akarták összehívni, de végül szeptemberre tolódott az elsõ ülés. A kormányt többször érte kritika emiatt.

A miniszterelnök a hétfõi ülésen azt mondta: szerinte az elsõ száz napjukban is látható volt már, hogy a kormány komolyan veszi a konzultációkat. Így gondolkodnak OÉT-tel kapcsolatban is, és nem szeretnék, ha utóbbi munkája pusztán formalitás lenne. Megismételte, hogy a kormány 10 év alatt egymillió új munkahelyet szeretne teremteni, és az egyes javaslatokat ezen cél alapján fogják értékelni az érdekegyeztetéskor.

Orbán Viktor jelezte: a kormányprogram teljes egészében tartalmazza választási programjukat, amelyhez kétharmados felhatalmazást kaptak a választóktól, így a meghatározott kérdésekben nem fognak eltérni a választók akaratától - itt példaként megint az egymillió új munkahelyet említette. A miniszterelnök szerint indokolt volt az OÉT összehívásának sürgetése, de mint mondta: a kormánynak rengeteg dolga volt, és az elsõ száz napban csak olyan döntéseket hoztak, amelyhez volt felhatalmazásuk a választóktól.

A miniszterelnök elmondta: bõven van tennivaló, korszakos kormányzásra készülnek, mert mélyreható változásokra van szükség. Úgy fogalmazott: "nagyon komoly állam- és politikai reform közepette vagyunk", az adórendszer átalakítására is készülnek, és Közép-Európa legversenyképesebb környezetét szeretnék megteremteni.

Az OÉT jövõjével kapcsolatban azt mondta: nem tekintik kõbe vésettnek az érdekegyeztetés jelenlegi formáját, a tanács jövõjével kapcsolatban már kaptak javaslatokat, és várnak is még. Az OÉT-rõl szóló törvényt azonban nem akarják egyedül megváltoztatni - tette hozzá.

A munkavállalói oldalról Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta, hogy a kormány Nemzeti Konzultációja értékes, de nem helyettesítheti a társadalmi párbeszédet szabályozó törvényi elõírásokat. Azt szeretnék ezért, ha a kormány visszatérne az OÉT-rõl szóló törvény szabályaihoz. A tanács munkájának fejlesztéséhez már vannak javaslataik - jelezte. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke azt javasolta, hogy az OÉT esetleges átalakításáról ne most beszéljenek, mert van fontosabb dolguk is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak a törvény szerint az elmúlt 4 hónapban is együtt kellett volna mûködnie az OÉT tagjaival.

Zs. Szõke Zoltán, az Áfeosz elnöke a munkaadói oldal képviseletében arról beszélt, hogy a kormány több döntését üdvözlik, például egyes kisadók eltörlését, és az OÉT munkájával kapcsolatban az indokolt változtatásokra nyitottak. A gazdálkodók és a vállalkozói szervezetek nélkül nem lehet egymillió új munkahelyet teremteni - jegyezte meg.

Az OÉT következõ ülésének összehívásáról és második féléves munkatervérõl az egyes oldalak soros elnökei egyeztetnek késõbb.