Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyû ma dékánnak lenni
Relax
A férfi földrajza
A bor elemzése
Filmleírások
Intim vallomások
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 2.
Básthy Gábor   2010 June 10, Thursday  

70 esztendõvel ezelõtt zajlott le a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF
(Cikkünk elsõ részét, mely a hadjárat elõzményeit ismerteti, itt olvashatják)

A náci Németország Lengyelország elleni támadásának másnapján, 1939. szeptember 2.-án a brit és a francia kormány ultimátumban  szólította fel Németországot, hogy azonnal vonuljon ki Lengyelországból. Miután a német kormány az ultimátumnak nem tett eleget, szeptember 3.-án Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland, majd hamarosan többek között Kanada és a Dél-afrikai Köztársaság hadat üzent a Harmadik Birodalomnak és szövetségeseinek. Kitört a második világháború.

A furcsa háború

A „furcsa háború" kifejezés (németül: „Sitzkrieg", angolul „Phoney War") a 1939. szeptember 3. és 1940. május 10. közötti, a német-francia határon, a Siegfried- és Maginot-vonal mentén kialakult helyzet jellemzéseként vonult be a történetírásba.

Franciaország és Anglia a hadüzenettel egyidõben mozgósította haderejét. A nyugati fronton kezdetben meglehetõsen lassan és lényegében meggyõzõdés nélkül folytak egy tervezett, Németország elleni offenzíva elõkészületei, noha a franciák és a kontinensre átkelt brit expedíciós hadtest minimális német erõkkel állt szemben, fegyverzetüket és létszámukat tekintve hatalmas fölényben voltak.
A francia hadsereg Maurice Gamelin tábornok által vezetett, szeptember 7.-én megindított Saar-vidék elleni támadását a politikusok szeptember 12.-én 24 km széles és 8 km mély elõrenyomulás után leállították, majd elrendelték a visszavonulást. Még mindig a megbékélésben bíztak.
Alfred Jodl vezérezredes a nürnbergi perben késõbb azt állította, hogy Németország csak azért nem omlott össze már 1939-ben, mert a lengyelországi hadijárat alatt nyugaton maradt 23 német hadosztállyal szemben álló brit és francia haderõk 110 hadosztálya lényegében passzív maradt. Ezzel lehetõvé tették ezzel a Wehrmacht gyors gyõzelmét Lengyelországban.



Ezt követõen lényeges hadicselekmények a nyugati fronton 1940 tavaszáig nem történtek. A szövetséges légierõ tevékenysége is kimerült kisebb légitámadásokban, felderítõ repülésekben és abban, hogy a nemzetiszocializmus elleni röpcédulákat szórtak a német városok fölött. Ezeket a bevetéseket nevezte gúnyosan a brit sajtó "pamflet rajtaütés"-nek vagy "konfetti háború"-nak.

Az elvesztegetett lehetõség késõbb igen sokba került Franciaországnak és Angliának is. Hiszen európai kontinens náci megszállás alá került, Anglia pedig csak az Amerikai Egyesült Államok gazdasági, és késõbb katonai segítségével tudta megfordítani a világháborút.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player