Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendõvel ezelõtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta. Legyõzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
A végsõcél: Berlin II.
A végsõ cél: Berlin I
A véráztatta sziget III.
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�jus 2024
H K S C P S V
29301 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyû ma dékánnak lenni
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
A bor elemzése
A hõskor hõsei 2
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Párizs bukása 1.
Básthy Gábor   2010 May 10, Monday  

70 esztendõvel ezelõtt kezdõdött a náci Wehrmacht nyugati hadjárata a Hollandia, Belgium Luxemburg és Franciaország ellen. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús gyõzelmét aratta.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF


A „WeserĂĽbung"

A nĂ©met haditerv vĂ©gsõ változata 1940. január 27.-Ă©n a „WeserĂĽbung" fedõnevet kapta. Ez alapján a XXI. hadtestben helyett kapott a 3. hegyivadász hadosztály Ă©s öt gyalogos hadosztály, utĂłbbiak Ă©rdemleges harci tapasztalatok nĂ©lkĂĽl. Az elsõ hullámban három hadosztály támadĂł hadmozdulatait határozták meg, mĂ­g a fennmaradĂł egysĂ©geket a második hullámban terveztĂ©k bevetni. Három ejtõernyõs századot jelöltek ki a repĂĽlõterek elfoglalására. A 2. hegyivadász hadosztály bevetĂ©sĂ©rõl kĂ©sõbb döntöttek volna.

Hitler 1940. február 21.-én Nikolaus von Falkenhorst gyalogsági tábornokot bízta meg a hadmûvelet parancsnokságával. Falkenhorst az elsõ világháború során Finnországban harcolt, így tapasztalatokra tett szert a sarkvidéki hadviselés terén. Õ azonban csak a szárazföldi csapatok feletti parancsnokságra vállalkozott, Hitler egységes parancsnoki irányításra vonatkozó óhaja ellenére is. Ez sok késõbbi probléma forrásává vált.

A terv kezdetben Norvégia megszállásával és a dán repülõterek diplomáciai úton történõ megszerzésével számolt. A Luftwaffe azonban bejelentette igényét a vadászrepülõ-támaszpontok és a légvédelmi harcálláspontok elfoglalására. Hitler ezért március 1.-én új utasítást adott ki, amely mindkét ország inváziójáról rendelkezett. Ennek érdekében hozták létre a XXXI. hadtestet, amely két gyalogos hadosztályt és a 11. gépesített lövészezredet foglalta magában. A teljes hadmûveletet a X. légihadtest támogatta mintegy 1000, különféle típusú harci repülõgéppel.



1940. február 16.-án a HMS Cossack brit romboló legénysége semleges norvég vizeken, a Jossingfjordban kiszabadítja az Altmark-ról azt a 300 brit tengerészt, akiket még az Admiral Graf Spee ejtett fogságba portyázása során. Az akcióval éppúgy megsértették a Norvégia semlegességét, mint a németek azzal, hogy norvég területen rejtegettek hadifoglyokat. Hitler ebbõl azt a következtetést vonta le, hogy Nagy-Britannia bármikor készen áll a norvég semlegesség megsértésére és ez még inkább megerõsítette elhatározását a támadást illetõen.

1940. április 9. kora reggelĂ©n megkezdõdött a „WeserĂĽbung" hadmĂ»velet vĂ©grehajtása: NĂ©metország lerohanta Dániát Ă©s NorvĂ©giát, hivatalosan azĂ©rt, hogy „megvĂ©dje a kĂ©t állam semlegessĂ©gĂ©t a brit-francia agressziĂł ellenĂ©ben".

A két skandináv ország közti földrajzi és éghajlati eltérések következtében a katonai mûveletek igencsak eltérõen zajlottak le.



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player